A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Történelem, műemlékvédelem - Gellér Ferenc. Csárdák Hajdú-Biharban és Hortobágyon

19. kép A Nyulas csárda épülete, 1986 A Nyulas csapszék a Nagyerdő szélén az 1760-as években épült, illetve a számadásokban ekkor már megjelenik. Az eredeti kialakítását a levéltárban fellelhető 1830. évi felújítási terv jól mutatja.

28 Háromnyílású, íves tornácra szerveződött az épület, innen nyílt a kétosztatú pitvar a füstöskonyhával, jobbra az ivó, balra az árendátor szobája és innen, valamint a folyosóról nyíló kamra, illetve pincelejárat. Az épület állaga 1830-ra annyira leromlott, hogy Kövesdi Mihály nyulasbeli csaplár kéri a megromlott tetőszerkezet megjavítását a városi tanácstól. A felújítási munkáért Köhler György és Rachbauer Péter versenyez, melyet 179 váltóforintért Rachbauer Péter nyer el. Az épület mai formájában lakóházként él tovább. A tornác hármas ívezete be van falazva, de a vakolat alatt jól látszik az árkádívek rajza. Erősen eltorzítottak az egykor szép homlokzatok is. A befalazásokat és torzításokat érdemes volna eltávolítani, és az épületet eredeti formájában visszaállítani. Debrecen fogadóépülete Böszörmény felől így egy szép történeti értékű épület lehetne. Az egykor Szentgyörgy területén ma Józsa (Debrecen-Józsa, korábban Alsó- és Felsójózsa, valamint Szentgyörgy puszta) fekszik. Településtörténetével Zoltai Lajos, majd jelesül Módy György

19 foglalkozott. Forrásértékűek Lévai Béla kutatásai is a 28 HBML. Rajz 880/1—2. Nyulas vendégfogadó alaprajza és tetőszerkezete 1830. HBML. IV. A. 1011/k. Rel. 402/1830. 34X35 cm. 29 Módy György: Józsa község településtörténete 1872-ig. In: Józsa nagyközség 100 éve. 1872—1972. 151