A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Történelem, műemlékvédelem - Gellér Ferenc. Csárdák Hajdú-Biharban és Hortobágyon

esett Hajdú-Bihar területére, és nem is védettek. A nagyiváni útelágazásnál a Kaparó csárda hívogatja vendégeit. A rendben tartott épületnek nincs történelmi múltja, utkaparó őrházból alakították át csárdává. Nagyiván felé fordulva a falu szélén méltatlanul elhanyagolt állapotban áll a 18. sz. közepén épült Görbe csárda tornácos épülete, öt éve zárt be a csárda, Szabó néni mérte itt utoljára a bort, és ma ő él egyedül az öreg házban. Az ivó hat méter hosszú helyisége az 1910-es években — Ungár Ignác korcsmáros idejében — tizenhét méter hosszú volt. Az épület így is nagy érték. Boltozatos pitvara, szépen rakott kemencéje, erőteljes és ép gerendás famennyezete, oszlopos tornáca eredeti. Az egykori káptalani birtokhoz tartozó csárdának önálló, nagyméretű, terméskő boltozatos pincéje van, ami a Hortobágyon nagy ritkaságnak számított. Az egykori csárdaépületet méltatlanul elcsúfítja a hozzáépített sertésrakodó karám és rámpa. Nehezen érthető, hogy Nagyiván fogadóépülete a 33-as út felől ennyire sorsára hagyott épület legyen. Elgondolkoztató, hogy míg történeti múltú népi csárdaépületet sorsára hagyunk, új, népieskedő presszóépületet vagy tájházat építünk. Tiszafüred felé haladva a Hortobágyi Nemzeti Park nyugati fogadóháza melletti útelágazásnál áll a jó formájú Patkós csárda. A megyehatár a csárda mögött húzódik. Zoltai Lajos térképei alapján a csárdát 1783-ban építették, amelyet a század 20-as éveiben lebontottak. Az ötvenes években az ide épített ház — a csárda eredeti kármentőjét megtartva — vegyesboltként működött. Az új csárda ennek az épületnek az alapjaira épült, tehát egy új csárdával van dolgunk a régi helyén. Debrecen felé haladva a régi szoboszlói út mellett, az angyalházi pusztán állt a Sas csárda, Sz. várostanya mellett. A Hortobágyi Nemzeti Park 1972. évi térképén még élő csárdaként szerepelt. Jó tíz évvel ezelőtt már magára hagyott és düledező volt. A közönyösség, a rossz gazda áldozata lett, és összedőlt, akárcsak korábban a Cserepes és a Tirimpó. Nádudvar alatt széthordták a néphagyomány szerint kolostormaradványra épült Szent Ágota csárdát is.

26 A hortobágyi csárdáknak ezzel a végéhez érkeztünk. Az egykor nagy forgalmú debrecen—tokaji út mellett a XVIII. sz.-ban épült csárdák közül a megyében a műemlék jellegű józsai Rózsás csárda maradt fent eredeti rendeltetését megőrizve, míg az egykori Nyulas csárda lakásnak átalakítva Debrecen szélén, a Böszörményi út utolsó épületeként szintén megmaradt. A józsai Rózsás névrokonát, a formájában is igen hasonló egykori mikepércsi Rózsás csárdát jó tizenöt éve semmisítették meg. Az 1964-ben készített múzeumi felvételeken még látható végletekig leromlott állapotban. A Debrecenből Hajdúböszörményig vivő útszakaszon korai és jelentős csárdák sora épült a XVIII. sz.-ban, így a Nyulas a Nagyerdő szélén, majd a macsi vendégfogadó, Szentgyörgy pusztán a Rózsás, Csillagos és Lebuj, Zeleméren a mélyvölgyi, az Árpád-kori Salamonfalva földjén pedig a Messzilátó csárdák.

27 A legrégebbi és a legkorábban eltűnt a macsi vendégfogadó. 1724 körül épülhetett, hiszen az 1724. és 1725. évi számadások a jövedelmeit említik. Zoltai Lajos közléséből tudjuk, hogy 1734-ben a Szabolcs vármegye területén fekvőnek mondott macsi vendégfogadót legelőjével, kaszálójával és hat szekér „ág-bogfa" járandóságával együtt 160 frt évi bér mellett Domokos Márton nótárius — a későbbi főbíró — veszi bérbe három esztendőre, aki a következő évben sógorának, Szeremley Sámuel másik nótáriusnak adja át a bérletet. Az épületet az 1783-as térkép már nem jelöli, tehát ez időben már bizonyosan nincs meg. 26 Frank József: Nádudvari krónikák (Kába, 1931) és Frank József: Nádudvar története = Turul III. évf. (1943). 27 HBML. SZMT. 14. Józsa Szt. György térképe 1794. (latin feliratos). A debreceni út mellett három csárda: Edicillum Rózsás, Lebuj, Edicillum Mejvölgy. 148