A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Történelem - Benkő Éva: Egy debreceni kereskedőcsalád felemelkedése a XIX. században

tok, házak vásárlására is tőkét kellett előteremtenie. Ezzel saját vagyonát szilárdította (a kereskedelem rosszabb napjaira is), de még inkább gyermekei számára tudott így önmagában is értékálló, újabb pénzt fiadzó ingó és ingatlan örökséget hátrahagyni. Az elsőnagy értékű ingatlant Kardos László 1839-ben szerezte. Az eredetileg 1800 forintot, később 4000 forintot érő Cegléd utca 157-es számú földszintes házát eladta, s helyette a 12 500 forintot érő 103-as (később 2154-es) számú házat vásárolta meg ház utáni földjével együtt.

37 Nem valószínű, hogy ekkora összeget a kereskedésből származó tiszta nyereségből vagy új tanyabirtokának terményeiből, állataiból teremtett volna elő, nagyobb az esélye annak, hogy ismét hitellel pótolta ki a rendelkezésére álló pénzösszeget. Ezt a feltevésünket megerősítő adat azonban nem áll rendelkezésünkre. A vétel mindenesetre összefüggésbe hozható a kereskedés eddigi helyének megváltoztatásával. Mivel a házat az 185l-es házjegyzék egy kétszobás, kétkamrás, emeletes „úrilak"-nak minősítette, így földszintje alkalmas volt árusító bolthelyiség kialakítására.

38 Feltehetőleg ekkor, 1839-ben került át külső Vásártéri sátorból a Cegléd utca 2154-es szám (ma: Kossuth utca 7. szám) alatti üzletbe a kereskedés. Később ez az épület kiegészült a szomszédos lakóházzal (ma: Kossuth utca 9. szám), amelynek földszintje eredetileg szintén üzletháznak készült, s amelyet 1870-ben Vecsey Imre tervei szerint építettek át emeletes házzá.

39 A megnagyobbodott kereskedésből származó jövedelem jól kiegészült a bérelt földön és ház utáni földön folytatott gazdálkodás bevételeivel. Már 1843-ban 500 forint értékű gabona és takarmány, 10 darab 526 forintra becsült szarvasmarha, 1477 forintnyi szalonna hasznát könyvelte el a tulajdonos.

40 A sikeres kereskedés és gazdálkodás 1844-re újabb nem kereskedelmi célú befektetéshez vezetett: a macsi tanyabirtokot 2500 forintért sikerült végleges magántulajdonná tenni, megváltani, sőt a Tócóskertben 1400 forintért vásárolt, 2 pajtával ellátott 16 kapa szőlő is a Kardos-vagyont gyarapította.

41 A család egyértelmű anyagi megerősödésével, gazdasági sikerével párhuzamosan súlyos csapás érte 1841-ben Kardos Lászlót. Első gyermeke után még kettő született, ám ifjú felesége már nem tudta felnevelni a három kiskorú leányt, mert 26 évesen tüdőtuberkulózisban meghalt.

42 A másfél évi gyászév letelte után Kardos László házassági engedéllyel (diszpenzáció) 1842. december 31-én (ismét az év utolsó napján) oltár elé vezette volt feleségének nővérét, Könyves-Tóth Máriát.

43 Az új feleség maga is özvegy lévén, három gyermeket hozott a házhoz, így hirtelen megnövekedett a családban a létszám, sőt 1843-tól még öt Kardos nevet viselő gyermek született a második házasságból. Felmerül a kérdés, vajon az új házasságból származó vagyon mennyire segítette a gyümölcsöző vállalkozások további folytatását. Kardos László végrendelete egyértelműen választ ad e kérdésre, mivel az okirat kimondja: az új férj Könyves-Tóth Mária első férjének, Bethleni Dániel püspökladányi református papnak „közkeresményét" vagyonába beolvadni nem engedte, s abból második házasságbéli közös gyermekeik sem részesülhettek. E végrendelet egyben azt is leszögezi, hogy a kezdeti előrelépések még az első feleség életéhez köthetők: „A Kardos László nevén lévő összes vagyonra nézve nincs lehetőség elválasztó vonalat húzni arra nézve, én Kardos László mit 37 Uo. 38 HBML IV. B. 1109/p. 46. Debrecen városában található házak jegyzéke... 1851-ből. 39 Balogh István: Debrecen. Magyar műemlékek. (Bp., 1958.) 40. E munka megállapításaitól eltérőek az általunk felkutatott adatok. A 2152-es számú ház az 1851-es házjegyzék bejegyzése szerint eredetileg 5 szobás, 2 kamrás, polgári földszintes ház volt, amelyet már 1862-ben Kardos László átalakíttatott, s ekkor feltételezhetően a 2154-es számú házból átkerült a kereskedés a 2152-es számú házba. Az átalakítás tervrajzait a HBML 1862/57l-es számon őrzi, s az átalakítás tanácsi engedélyezését az 1862. május 8-i tanácsülési jegyzőkönyv HBML 1862/4138-as nyilvántartási sorszámmal tartalmazza. 40 A VIII. 86. 2. l-es leltári számú inventárium. 41 Uo. 42 TtREL I. 99-a. 90. Halottak jegyzőkönyve 1840—1843. 43 TtREL I. 99-a. 141. Esketési anyakönyv 1832—1853. 232