A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)
A XVI–XVII. századi magyar pénzverés és nemesfémbányászat nemzetközi numizmatikai konferenci a Déri Múzeumban, 1985. október 26–27. - Molnár László: A XVI–XVII. századi nemesfémbányászat Magyarországon és Erdélyben
vesztés terhe mellett tilos. Ugyanez a büntetés sújtja azokat is, akik az ezüstöt nem szolgáltatják be a királyi beváltóhelyen. 22 1564. 1. 22. 1. Ferdinánd rendelete az alsó-ausztriai kamarához, hogy a selmeci bányakerületek bányatársaságai a jobb termelési eredmény eléréséig mentesek a bányatized fizetése alól. 23 1565. XII. 30. 1. Miksa pátense a bányavárosokhoz: az aranynak és ezüstnek titkos olvasztása és a veretlen aranynak és ezüstnek, valamint a higanynak kicsempészése a magyar bányavárosokból a legszigorúbb büntetés terhe mellett tilos. 24 1569. 1. 14. 1. Miksa rendelete az alsó-ausztriai kamarához a körmöcbányai és selmeci kamaráknak megreformálása ügyében: kamarai tisztek fizetésének rendezése, adósságok behajtása és elengedése, darabontok alkalmazása, bányatized, ezüstkiutalás az aranyműveseknek, vámszabadság- stb. ügyekben. 25 1571. VII. 18.1. Miksa leirata az alsó-ausztriai kamarához: mivel II. Ulászló király 1492. évi dekrétuma hatályon kívül helyezte I. Lajos király 1351. évi és I. Mátyás király 1488. évi dekrétumait, ezért azoknak a birtokoknak, amelyeken bányák találtatnak, cserebirtokkal való kicserélése megszűnik, és a magyar királyság területén a királyi bányaadó (urbura) fizetése és a királyi bányászati jogosítvány megszerzése után mindenki folytathat bányaművelést. 26 1571. VIII. 30. 1. Miksa rendelete a szepességi királyi kamarához a nagybányai bányászat megreformálásáról. 27 1573. II. 16. I. Miksa bányarendtartása (Maximiliana) a magyar korona alá tartozó szabad királyi városok számára. A függelékben mint „felvilágosító szabályzat" csatoltatik a körmöcbányai és újbányái, továbbá a selmeci, besztercebányai, bakabányai, bélabányai és libetbányai régi bányaszabályzat. 28 1574. III. 21. 1. Miksa VI. dekrétuma: a vállalkozók, szabadosok és vájárok adókötelezettségéről és arról, hogy a bányavárosok kiváltságjogait tiszteletben kell tartani. 29 1580. IV. 21. Az alsó-ausztriai kamara rendelete a besztercebányai intéző részére: a besztercebányai és libetbányai bánya- és kohóügyek megreformálásáról, a megbetegedett és megrokkant vájárok segélyezéséről; a templomépítkezés támogatásáról; munkáslakások építéséről; a lovak kíméléséről és az ércfuvarteher csökkentéséről. 30 1596. X. 24. Rudolf VII. dekrétuma: a magyar pénz Bécsben is elfogadandó. 31 1598. II. 28. Rudolf utasítása Hágen Dávid, a magyar bányavárosok új főkamaragrófja részére: vegye védelmébe a hét bányavárost és a hozzájuk tartozó többi helységet; panaszaikat és peres ügyeiket intézze el jóakaratúan, és szolgáltasson igazságot gazdagnak és szegénynek, rangra és névre való tekintet nélkül; tegyen meg minden intézkedést egy esetleges török támadás elhárítására; gondoskodjék a rendeletek és a bányarendtartás szigorú betartásáról; tartson bányajárásokat és ellenőrzéseket, s biztosítsa az eredményes bányaművelést. 32 1607. V. 1. Rudolf utasítása Fleisch György, a körmöcbányai bányászat és pénzverde alkamaragrófja részére: a pénzt pontosan, szabályosan, minden csalárdság nélkül verjék; állapítsák meg a verési arányokat, és minden verésből egy darab arany és öt-öt darab pfennig 22 Schmidt i. m. I. 149—152. 23 Schmidt i. m. I. 389. 24 Schmidt i. m. II. 138—140. 25 Schmidt i. m. II. 163—187. 26 Schmidt i. m. II. 208—209. 27 Schmidt i. m. II. 210—215. 28 Schmidt i. m. II. 224—457. 29 Schmidt i. m. II. 457—459. 30 Schmidt i. m. III. 14—37. 31 Schmidt i. m. III. 278. 32 Schmidt i. m. III. 286—299. 629
