A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

A XVI–XVII. századi magyar pénzverés és nemesfémbányászat nemzetközi numizmatikai konferenci a Déri Múzeumban, 1985. október 26–27. - Molnár László: A XVI–XVII. századi nemesfémbányászat Magyarországon és Erdélyben

15. ábra. Az első bányabeli robbantás a bányamunkások tradicionális gyakorlatában, ügyességében, szakképzettségében találjuk meg. Agricola De re metallicájából ismert bányagépeket, berendezéseket, kohászati olvasz­tási és fémelválasztási eljárásokat alkalmazták. A technikai megoldások fejlettségére jellemző, hogy Selmecbányához fűződik ebben a korszakban a világ első bányabeli robbantásának elvégzése. A szélaknai Felső-Bieber táróban Montecuccoli Jeromos, a Brenner-szövetkezet fő­részese hívása, majd megbízása alapján Weindl Gáspár tiroli származású vájár — aki a há­borús időkben „minás", aknarobbantó tűzmesterként katonáskodott —- 1627. február 8-án az üzem tisztviselői és a bányabíróság küldöttei jelenlétében végezte el a robbantást. A kőzetek megbontása a legnehezebb föld alatti fizikai munka. Az ékkel és kalapáccsal vésett vágatokban egy év alatt 18—25 métert haladtak előre, amint azt számos ókori és kö­zépkori fennmaradt vágat kemény kőzetfalába vésett jelek mutatják ma is, szerte a világon. A vágatok mérete a lehető legkisebb volt, 160—170 cm magas, 70 cm széles. A szűk vágatok­ban 0,1 m 3-es facsilléket alkalmaztak, a víz elvezetése és a levegőellátás korlátozott volt. A lőporral való robbantás után a vágatok előrehaladási sebessége egyszerre 8—10-szeresére növekedett, a vágatok szelvénye háromszorosára nőtt. Javultak a vízemelés és a szellőztetés viszonyai, a szállítócsillék űrtartalma 0,5 m 3-re növekedett. 8 A bányabeli robbantás a legnagyobb hatású műszaki újítások egyike, mely a bányák ter­melékenységét megsokszorozta. A veszélyesnek tartott eljárást mindenhol lelkiismeretesen jegyzőkönyvezték, így az írások alapján követhető, hogyan terjedt el Selmecről Észak-Ma­8 Faller J.: Adatok a bányabeli robbantás fejlődéstörténetéhez I— II. — Bányászati Lapok 94. évf. (1961) 6. sz. 421—429. és 7. sz. 472—477. 623

Next

/
Oldalképek
Tartalom