A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)
A XVI–XVII. századi magyar pénzverés és nemesfémbányászat nemzetközi numizmatikai konferenci a Déri Múzeumban, 1985. október 26–27. - Molnár László: A XVI–XVII. századi nemesfémbányászat Magyarországon és Erdélyben
12. ábra. Magyar leűzőkemence egyéb szükségleteinek beszerzésére. Rendelkezett a bányák felméréséről, a bányamezők feltérképezéséről abból a célból, hogy „.. .a bányaüzem helyzete, az üzem eddigi szervezete tanulmányozható legyen, továbbá mód nyíljon az eszközök és a munkások jövőbeli eredményesebb felhasználására". Szabályozta a bányatérségek levegőellátását. A bányatárspénztárak kifejlesztésével Magyarországon elsőként tette lehetővé a munkások baleset és betegség elleni biztosítását. 7 A Miksa-féle bányarendtartás — bár intézkedéseivel éppen úgy a Habsburg-gyarmatosítást szolgálta, mint pl. a mezőgazdasági vámpolitika — kétségtelenül haladó vonásokkal rendelkezett mind a műszaki, mind a szociális gondoskodás területén. Megszüntetett sok jogi bizonytalanságot, és enyhíteni igyekezett a munkaerő kiszolgáltatottságát. A rendtartást évente kétszer — karácsonykor és pünkösdkor — nyilvánosan kellett kihirdetni. A rendelet az erős királyi támogatás ellenére sem tudott megbirkózni a magyar földesúri érdekekkel. De rugalmas volt abban, hogy a helyi szabályok hiányát pótolta, ennek köszönhető, hogy közel 300 évig maradt érvényben. 7 Mihalovits J.: Munkásjog az 1573. évi Miksa-féle bányarendtartásban. BKL 67. évf. (1934.) 621