A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)
A XVI–XVII. századi magyar pénzverés és nemesfémbányászat nemzetközi numizmatikai konferenci a Déri Múzeumban, 1985. október 26–27. - Molnár László: A XVI–XVII. századi nemesfémbányászat Magyarországon és Erdélyben
1. ábra. Az oszmán—keresztény háborúk allegorikus képe már a VIII. század óta folyt bányászkodás, ezt a megállapítását a legújabb szlovák kutatások is megerősítik. 1 A honfoglalás után a magyarok, majd a tatárjárás után behívott szászok révén élénk bányászat folyt a területen. A bányavárosok közül Selmec már IV. Béla korában bányajogot kapott, érvényessége Besztercebányára, Béla- és Ligetbányára is kiterjedt. 2 Megjegyezzük, hogy a selmeci bányajog hitelességét egyes kutatók kétségbe vonják, illetve a XV. századba helyezik. 3 Körmöc 1328-ban, Újbánya 1355-ben nyert bányajogot. 2. A „felső-magyarországi" bányavidék a Sajó—Hernád folyók völgyétől keletre terült el. A hét nevezetes bányavároson — Gölnicbánya, Szomolnok, Rudabánya, Jászó, Telkibánya, Rozsnyó, Igló — kívül jelentősége volt még a Liptó megyei Bócza-völgy és a Gömör megyei Dobsina nemesércterületének. A bányavidéken Gölnicbánya és Szomolnok kiváltságai a XIII. század közepén keletkeztek, a dobsinai bányászat eredetét 1326-ig, Telkibányáét 1341-ig tudjuk visszafelé nyomon követni. 3. Az „északkeleti vagy Szatmár vármegyei" bányavidék legfontosabb városai: Nagybánya, Felsőbánya, Kapnikbánya, Erzsébetbánya és Óradna. Óradna bányászatát már Rogerius említi a Carmen miserabilében, melyet minden bizonnyal Sopronban vetett pa1 Agricola, G.: De re metallica libri XII. Bázel, 1556. (Magy.: A bányászatról és kohászatról. Bp., 1985. 39—40.) és Koran, J.: Prehledné dejini ceskoslovenského hornictvi. (Praha, 1953.) 214. (Magy.: A csehszlovák bányászat történetének áttekintése.) 2 Wenzel G.: Árpádházi új okmánytár. (Pest, 1860—74.) 3 Vizkelety A.: A selmeci város- és bányajogról a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött kéziratok alapján. In: Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből. (Miskolc, Nehézipari Műszaki Egyetem, 1982.) 197—207. 610
