A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Irodalomtörténet, Művelődéstörténet - Gazdag István: Az első nyilvános olvasóterem Debrecenben

bizottság jelentette „...meggyőződtünk, hogy a könyvtárnak minden évben jelentékeny gyarapodása következtében a termek immár szűkekké lettek..." A bizottság a megoldást az 1874-ben felvetődött olvasószoba létesítésében látta. „Ezen nyilvános olvasóterem nélkül nem felelhet meg magasztos céljának és hivatásának főiskolai anyakönyvtárunk: de még ennek felállítása által — miután abban 8—12 ezer kötetnyi könyvtárat fellehetne állítani helyet nyernénk... Mivel ebben a város lakói is olvashatnak — meg kell keresni Debrecen várost, járuljon hozzá az olvasóterem létrehozásához." Közel húsz évnek kellett eltelnie, hogy az egyházi hatóságok feltehetően a raktározási gondok fokozódása miatt — saját erőforrásaik számbavétele alapján külső erőforrás bekapcsolása mellett döntöttek. Révész Bálint püspök levélben tájékoztatta a városi tanácsot az egyházkerületi közgyűlés azon határozatáról, hogy „...főiskolánk anyakönyvtárához egy olvasószoba okvetlen felállítandó volna, hogy így felső tanulóifjúságunknak elsősorban, de továbbá városunk olvasni szerető, művelt közönségének is alkalom nyújtassék élvezhetnie azon szerzők vagy műveik szellemét, melyek és kikkel egyébként érülközhetniök alkalmuk nem lehetne..." A püspök az olvasóterem felállításához és fenntartásához segítséget, városi „.. .rendes évi segélyadományt" kért.

6 A püspök kérése a város és a református egyház közötti évszázadok alatt kialakult egymást támogató és segítő kapcsolat talaján természetesnek fogható fel. Debrecen költségvetéséből rendszeresen nyújtott pénzügyi támogatást a városban működő egyházaknak. Református egyház: 2525 korona, református főiskola: 4709 kr., református elemi iskola: 4241 kr., r. kat. egyház: 420 kr., r. kat. iskola: 3251 kr., izraelita iskola szükségleteire: 500 kr., reáliskola (felekezet nélküli): 13 326 kr., intézetek: 23 kr., óvodák: 1002 kr., református szegényápolda: 5937 kr., r. kat. szegényápolda: 462 kr.

7 A város a tervezett támogatáson túl a rendkívüli kiadások keretében is segélyezte az egyházak, az intézmények működését. Debrecen városa a kollégiumi könyvtár állandó gyarapítói közé tartozott a rég időktől kezdve: „.. .különösen a tanulóifjúság használatára szükséges segédkönyveket, héber és görög nyelvű bibliákat vásárolt az ifjak számára, például Komáromi Csipkés György főbíró idejében negyven darab héber bibliát vásárolt és ajándékozott ifjúsági használatra könyvtárunknak."

8 A nyilvános olvasóterem létesítésével jelentős mértékben javult volna a város kulturálisellátottsága, hiszen Géresi Kálmán szerint a nyolcvanas évek elején Debrecenben a következő könyvtárak voltak találhatók: Református főiskola anyakönyvtára 54 488 köt. Kegyesrendiek könyvtára 4 000 köt. Polgári Kaszinó könyvtára 5 000 köt. Felsőbb tanulók olvasóegyletének könyvtára 5 000 köt. Polgári kör könyvtára 2 000 köt. 3 000 füzet Egyleti könyvtárak: Kereskedő-Iparos Ifjak Önképző Egyletének könyvtára, Könyvnyomdászok Egyletének könyvtára, Függetlenségi Kör könyvtára. 6 HBML. Uo. 5729/885. 1885. szeptember 1. 7 Szabad királyi Debrecen város költségelőirányzata 1876-dik évre. HBML. IV. B. 1409/c. 1. Az egyes tételek a belügyminiszter által 1875-re jóváhagyott költségvetés Egyházak, iskolák és intézmények c. fejezetben kerültek megállapításra. 8 Varga Zsigmond i. m. 7. 520