A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Irodalomtörténet, Művelődéstörténet - Gazdag István: Az első nyilvános olvasóterem Debrecenben

Gazdag István Az első nyilvános olvasóterem Debrecenben A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár iratai között szerényen meghúzódik egy vékony iratcsomó, amelyben városunk első nyilvános olvasóterme létrehozása ügyében ke^tkezett iratok egy része foglal helyet.

1 Az olvasóterem történetének alapvető levéltári forrásai a Tiszántúli Egyházkerületi Levéltárban találhatók.

2 Rendkívül értékes témánk szempontjából a kortárs irodalom, sajnos a kollégiumi nagykönyvtár történeti feldolgozásairól ez már kevésbé mondható el.

3 A nyilvános olvasóterem felállításának gondolatát az anyakönyvtár kezelői, a közgyűlés által a könyvtár helyzetének vizsgálatára kiküldött bizottság vetette fel 1867-től folyamatosan.

4 1874 októberében az egyházkerület közgyűlésén döntés született a főiskola anyakönyvtára mellett „...a közönség részére berendezendő olvasószoba..." létesítése tárgyában. A közgyűlési jegyzőkönyvek tanulsága szerint a következő években változatlanul napirenden maradt a kérdés: „A legfontosabb lépést azonban annak felállítása érdekében Géresi Kálmán tanár s főkönyvtárnok tette az 1879-diki ápril havi közgyűlés elé tett nyomós jelentésével." A könyvtár állományának gyors növekedését nem követte nyomon a raktárak bővítése, „.. .a könyvek számára némely szakoknál nem sokára hely sem fog lenni, sőt sok szaknál már sincs". A megoldást 8000—12 000 kötetes új nyilvános olvasóterem létesítésében látta Géresi. Balogh Ferenc, a könyvtár igazgatója és Géresi Kálmán minden alkalmat megragadtak tervük elfogadtatására. Géresi a Zelizy Dániel szerkesztésében megjelent várostörténeti tanulmánykötetben a főiskolai anyakönyvtárról írt értékes fejezetet a következő mondattal zárta: „A könyvtár mellett felállítandó nyilvános olvasóterem már egypár év óta tervben van, de még mostanáig felállítva nincs."

5 A terv megvalósításának reális lehetősége az egyházkerület 1885. évi április havi közgyűlésen látszott először kirajzolódni. A közgyűlésen a főiskolai anyakönyvtárra felügyelő 1 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár. Debrecen Városi Tanácsának iratai. IV. B. 1405/b. 69. 952/885. 2 A Tiszántúli Ev. Reformált Egyházkerület Debrecenben tartott közgyűléseinek jegyzőkönyvei. Tiszántúli Egyházkerületi Levéltár. 1867. II. 176. sz.: 1874. II. 253. sz. A közgyűlés küldöttséget jelölt ki az olvasószoba tárgyában adandó jelentés összeállítására. A küldöttség tagjai: Révész Imre, Miklóssy Mózes, Tóth Sámuel és a főiskola illető szaktanárai. 1875. I. 56. sz.: 1879. II. 216. sz.: 1883. II. 258. sz.: 1884. II. 275. sz.: 1886.

1. 87. sz., II. 331. sz.: 1887. I. 101. sz.: 1888. II. 342. sz. 1889. II. 353. sz. 3 Dézsi Lajos segédkönyvtárnok: A debreceni ev. ref. főiskola nyilvános olvasóterme. Magyar KönyvSzemle. Közrebocsátji a M. Nemzeti Múzeum Könyvtára. 1890-dik évfolyam. Vegyes közlemények 354—358. old., A debreceni ev. ref. főiskola anyakönyvtára mellett 1890-ben megnyílt nyilvános olvasóteremnek betűrendes könyvjegyzéke. (Db., 1890.) 4. 228., Debreceni akadémiai Évkönyv 1882—3. 75., 1889—90.21—22. Varga Zsigmond: A Debreceni Református Főiskola Nagykönyvtára írásban és képekben. (Debrecen, 1934.) 4 „Már 1867. évben érezte egy ilyen olvasóterem szükséges voltát a főiskola ügyeit intéző Tiszántúli Egyházkerület." Dézsi i. ni. 5 Géresi Kálmán: Könyvtáraké, fejezet 552. In. Debrecen sz. kir. város egyetemes leírása. (Szerk. dr. Zelizy Dániel. Debrecen, 1882.) 519