A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Irodalomtörténet, Művelődéstörténet - Csejtei István: Csokonai József debreceni kirurgus receptkönyve (Részlet)

köszönve egyben Debrecen híres termékét, a Csokonaitól ajándékba küldött jóféle „debreceni szappant" (3). A gyorsan felfelé ívelő pályáját azonban az egészségét lassan felőrlő szárazbetegség csakhamar félbeszakította. Csokonai József korán, 38 éves korában tüdőbajban, 1786-ban elhunyt (4). Halála a városban nagy részvétet keltett. A Református Kollégium részéről Kovács József, a poétái osztálynak preceptora versben búcsúztatta. Későbben a Magyar Hírmondó 1794. április 4-én kelt tudósításában — feltételezések szerint Kazinczy tollából — ez áll: „.. .Városunk egy párja nélkül való tudós Chirurgust, s mindenek egy emberszerető kedvest vesztettek el benne" (3—25.—28. és 185. oldal). A debreceni Déri Múzeumban őriznek egy kéziratos könyvecskét, amelybe Csokonai József bejegyezgette azoknak az orvosságoknak a receptjeit, amelyeket borbély-sebészi tevékenysége során használt, és ahogy maga — korának nyelvén — írja: „Amellyekkel magam is hasznosan éltem A Patienseim körül és azért is íme Rezervátába írtam ez könyvbe" (5). Csokonai József rendszeresen naplót is vezetett, amelybe leírta a városban történt fontosabb eseményeket is. Az ebben lévő színes rajzokból vált ismertté az 1700-as évek kollégiumi diákjainak a ruhaviselete, és itt található Debrecen város főnixmadaras, szép, színes kivitelű címerrajza is. Ez a kis receptkönyv valószínűleg ennek a több füzetből álló kéziratos naplónak egyik darabja (3, 14). Csokonai halála után a füzet Szilágyi Lajos karcagi gyógyszerész tulajdonába került. 1821-ben már Székelyhídon (ma Sácueni, Románia), dr. Gombos Dánielnek, Bihar vármegye fizikusának (15) és egy bizonyos dr. Beregszászi nevű orvosnak jegyzik bele néhány receptjét. A füzetről csak egy rövid ismertetés jelent meg eddig a Debreceni Képes Kalendárium 1942-es kötetében (3).Erről Vargha Balázs a következőket írja: „Az ismertetés, amelyet valószínűleg Sőregi János múzeumigazgató írt, így számol be a kéziratos kötet provenienciájáról: .. .az első ismert tulajdonosa id. Szakáll Jánosné szül. Vargha Julianna... igen művelt debreceni cívislány volt. Tőle került a könyv fia, ifj. Szakáll János birtokába, aki intéző volt gróf Dégenfeld Józsefesomaközi, homoki birtokán...". Végül is a könyvecskét a Déri Múzeum vásárolta meg 1941-ben Szakáll Jánostól, és 1976-ban Kilián István a Hajdú-bihari Naplóban a könyvecske szakmai feldolgozására hívta fel az érdeklődőket. A most 200 éves receptkönyv kemény fedelű, zöldesbarna színű, nagyon megviselt bőrkötésű, 8-ad ív méretű (13 x20 cm), merített, szürkés tónusú papírlapokból áll. Jelenlegi terjedelme 78 oldal. Sok oldala elveszett. A lapszámozása sem folyamatos. Csokonai saját készítésű címlapokkal részekre osztotta (1. ábra). A lapszámozás sokszor újrakezdődik. A füzet végén található bejegyzések nem Csokonaitól származnak. A fedőlap belsején található kéziratos szövegtöredékben jól láthatók az „Anno 1776" és a „Joseph Csokonai (ma)gistri chirurgi" szavak. Az „lis qui val..." szimbólumtöredék latin idézetdarab Máté evangéliumából (IX. rész, 12. vers), melynek teljes szövege így szól: „lis qui valent non est opus medico, sed iis qui male se habent." Magyarul: „Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek" (16, 17). Ez a mottó Csokonai más kéziratos könyvében is megtalálható (3). A receptkönyvben összesen 153 recept (143 teljes, 8 töredék és 2 olvashatatlan) van bejegyezve. A füzet nagyjából 5 részre tagozódik. Az I. rész 61 teljes, 5 töredék és 1 olvashatatlan receptet tartalmaz. Ezeknek jelentős részét Hatvani István, a Református Kollégium tudós professzora, a XVIII. század magyar szellemi életének kimagasló egyénisége, a korabeli Magyarország egyik legképzettebb orvosa írta a pácienseinek. De vannak köztük olyanok is, amelyeket Debrecen akkori nagy tudású, országszerte ismert orvosai, illetve „városi fizikusai", Weszprémi István és Csapó József'rendeltek a betegeiknek 1773 és 1785 között. A

II. rész Kazai Sámuelnek, a debreceni tudós patikáriusnak és messze földön híres műgyűjtőnek, a Városi Patika tulajdonosának, ahogy a maga készítette címlapon Csokonai fel491