A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Irodalomtörténet, Művelődéstörténet - Csejtei István: Csokonai József debreceni kirurgus receptkönyve (Részlet)

С sejtéi István Csokonai József debreceni kirurgus receptkönyve (Részlet) Életrajzi adatok szerint (1,2, 3) a Csokonai család a Dunántúlról származott Debrecenbe. Csokonai József, a kirurgus, 1747-ben Győrben született. Apja Csokonai László református prédikátor volt. Édes szülőanyja Angyal Susanna. A hétgyermekes papi család legkisebb fia, József, Nagyszombatban (ma Trnava, Csehszlovákia), az „Orvosi Oskolában" folytatott kirurgusi tanulmányokat. Majd mivel látni és tapasztalni vágyott — a kor szokásának megfelelően —, a nyakába vette tarisznyáját, és az ország különböző híres borbélysebész mestereinél legényeskedett (4). Az egyik szerinte igen kiváló hatású, „Balsamum vulnerarium" (sebre való balzsam)-ot tartalmazó receptjénél erről így emlékezik meg: „Mikor Sopronban legénykedtem, 1770-ben Chirurgus Goldner Uramnál, tehát láttam, hogy ezen Balzsamussal gyógyított igen szépen" (5—86. számú rp.).

1 Minden valószínűség szerint az ambiciózus fiatalembernek Sopronban a mesterségbéli ismeretek gyarapításán kívül alkalma volt magát a német nyelvben is művelni. Innen vándorolt aztán tovább Debrecenbe, ahol is Hollósy András borbély-sebész uram műhelyében igyekezett a szakma fortélyaiban tovább elmélyülni (4). Debrecenben akkor már nagy múltja volt a borbély-sebész szakmának. A XVI. és XVII. században az orvosi munka a városban főleg a kirurgusok kezében van. Fennmaradt egy „Debreceni sebészi-céh szabályzat" 1583-ból, amelyet későbben Báthory Zsigmond is megerősített. Valószínűleg ez a legrégibb borbély-seborvosi céhlevelünk, amelyet Magyarországon ismerünk. E szabályzat szerint 3 évig kellett a mesterséget tanulni, majd a céh mestereiből és a városi tanács képviselőiből álló bizottság előtt vizsgát kellett tenni (6). Debrecenben régtől fogva 8—9 volt a borbély-sebészek száma. Ez onnan is kitűnik, hogy midőn Csokonai József 1772-ben a debreceni polgárok közé és a borbély-sebész céhbe való bevétetéséért folyamodott, a városi tanács a céhmesterek meghallgatása után azt végezte, „hogy miután a tanács által kiadott rendszabály 9-re szabta a borbélyok számát, ez maradjon és várjon az instáns, míg valamelyik borbély meghal" (7). Az elutasítás nem veszi el a kedvét Csokonainak. Tovább dolgozik, nem mozdul Debrecenből. Megkedveli a várost és lakóit. Végül is szerencséje volt. Nem is kellett olyan sokat várnia. Beleszeretett és rövidesen házasságot is kötött Diószegi Sárával, egy jómódú debreceni szűrszabómester lányával (4). Diószegi Mihály, az após, tekintélyes polgár, fontos személyiség a városban. Többek között tanácsbéli esküdt ember és vásári felügyelő (8), aki támogatja vejét, és így a dunántúli fiatalember Debrecenben ragadt. 1773-ban már önálló műhelyt nyitott a Piac utca és Csapó utca sarkán, és legényeket is tartott (4). Nemsokára Hatvani István orvosprofesszor javaslatára a Református Kollégium sebésze lett, későbben pedig megválasztották a debreceni borbély-sebész céh atyamesterének. A házasságából 5 fiúgyermek született. Kettő korán meghalt, hármat, köztük Mihályt — a felvilágosodás korának legnagyobb magyar költőjét — felnevelték (1, 2, 4). 1 A receptek sorszáma az olvasatokon, tőlem. 489