A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Művészettörténet - Sápi Lajos: Péchy Mihály

Sápi Lajos Péchy Mihály Halkan bólongató, hatalmas koronájú, lombos fákkal beültetett csendes park, az Emlékkert kapcsolja össze Debrecen két legszebb műemlék épületét, a Református Kollégiumot és a Nagytemplomot. A XIX. század legelején Péchy Mihály tervei alapján Magyarországon elsőnek itt épült fel a páratlan szépségű klasszicista iskolaépület, a kollégium, valamint a sajátos megjelenésével és építészeti kialakításával a város jelképévé vált Nagytemplom. Az ország haladó szellemi életében, történelmében ma már felejthetetlen emlékeket őriznek ezek az épületek. Keletkezésük, akadályokkal tűzdelt építésük, történelmi szerepük ismert nemcsak az építészettörténelemmel foglalkozók, hanem az ország széles rétegeinek körében is. A tervezőjükről, Péchy Mihályról, e robusztus, ízig-vérig magyar építőművészről, munkásságáról kiváló alkotó tehetsége ellenére mégis oly keveset tudunk. Sőt alig ismerjük e két alkotásán kívül. Az építkezésekkel kapcsolatos, még fellelhető jegyzőkönyvek, levelezések és apróbb feljegyzések ismertetésével megkísérlem most munkásságát és amennyiben lehet — a nagyon hézagosan rendelkezésre álló adatok miatt —, egyéniségét megformálni s a valóság legszigorúbb tiszteletben tartásával bemutatni. Kun Ágota A Debreceni Református Nagytemplom című munkájában

1 a bécsi Hadtörténelmi Levéltár adatai alapján közli, hogy Pécsújfalusi Péchy Mihály 1755-ben született a Bihar megyei Ahurdsban. Minthogy e helynév a történelmi Magyarország térképén ismeretlen, így a Bihar megyei Álmosd községet vélte azonosnak közleményében a megjelölt születési hellyel, bár megjegyezte, hogy ott viszont az anyakönyvekben a sok Péchy sorában Mi, hály nem szerepel. így feltételezése valószínűen nem helytálló, s azt tévesen vette át néhányPéchy munkásságával foglalkozó kutatónk is a később megjelent közleményekben, lexikonokban. E feltevéssel szemben a debreceni református kollégiumi anyakönyvben ezt a bejegyzést találtam az 1770-ben beiratkozottak és a kollégium törvényeinek megtartására felesküdtek között: Michael Péchy, Fejérszék, orphanus mobilis, atudiosus philosophiae, matheseos et theologiae. (=Péchy Mihály, Fejérszk, nemes árva, a filozófia matematika és teológia tanulója.) Minthogy a beiratkozó tanulók illetékességi helyéül a bevett gyakorlat szerint a születési helyet tüntették fel, így — véleményem szerint — az akkor még 15 éves, korán árvaságra jutott Péchy Mihály is a születési helyet jegyezte be Fejérszékkel a beiratkozás alkalmával, s ezt elfogadhatjuk hitelesnek. E feltevés helytállóságát igazolja az a körülmény is, hogy szüleinek, Péchy Lászlónak és Sombory Erzsébetnek Fejérszéken volt a családi birtoka, és nyugalomba vonulásával ide tért vissza hosszú bolyongása után Péchy Mihály is. Fejérszék Szatmár megyében Kővár vára mellett feküdt, Nagybányától délre mintegy húsz kilométer távolságra. Erdély közigazgatási rendjében Fejérszék — mint a többi erdélyi székek rendszerint — olyan kis lélekszámú közigazgatási egységet alkotott, hogy az itt született Péchy Mihály anyakönyvezésére valószínűleg egy népesebb helységben kerülhetett sor. Ennek végső lezárására csak egy további sikeres anyakönyvi kutatás tehetne pontot, 1 Szentpéteri Kun Ágota: Debreceni Református Nagytemplom (1805—1827): Debrecen, 1930.) 373