A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Néprajz - P. Szalay Emőke: A debreceni fazekasok díszítménykincse

ül 17 18 19 20 tálában ott találjuk a jóval díszesebb virágok között, néhány esetben ugyanakkor úgy tűnik, hogy csak helykitöltő szerepük van. Virág voltukat bizonyítja, hogy sárga, vörös és leggyakrabban fehér színekkel készültek, zöldet soha nem találunk közöttük. Igényesebb formája az, amikor a ragyogtatókra emlékeztetve közepe nagyobb méretű kör, amely lehet egyszínű, és a szirmokat jelképező kisebb pontok eltérő színűek. Találunk olyanokat is, amelyeknél a középrészt egy eltérő színű kör keretezi, majd ezután övezik a pontszirmok. További variációja, amikor a középső rész karcolt körvonalú. Ide sorolhatjuk azokat a virágokat, amelyek hasonlóan nagyméretű keretezett köréprészéhez húzott vonalak jelzik a szirmokat. Ezeknél a középrész általában pontokkal díszített. Előzményét felfedezhetjük a bárándi kantapáron, ahol az egyik középvirág szirmaiban vörösbarna alapon sötétbarna pontokból hasonlóan kialakított motívum jelenik meg. Ugyancsak ezen tűnik fel egy másik virág, amelynek pont közepét körvonal szegélyezi, majd eltérő színű vonalkák jelzik a szirmokat. Elképzelhető, hogy ennek a két motívumnak az összeolvadásából alakult ki az a sajátos virág, amely két tárgyon, egy nőalakon és egy butellaformán fedezhető fel, ahol a vörös színű középrészben nagyobb sárga petty körül vörösbarna pontok jelennek meg, és vonalszerű szirmok keretezik. Bonyolultabb virág a felülnézetben ábrázolt rózsa. Ennek szinte kimeríthetetlen számú variációjával találkozunk a debreceni edényeken. Legegyszerűbb formája a három szirommal ábrázolt. Ez viszonylag kevésszer fordul elő. Gyakrabban találkozunk négy-, illetve többszirmú virágokkal. Először az egyszerűbb formáit tekintsük át. Háromszirmú virágokkal egy 1797-es butykoskorsón és egy tálon találkozunk, a későbbiek során nem tűnik fel ez a virágforma. Másik változata a négy- vagy többszirmú virág. Ez Seres Mihály kulacsán karcolással körülhatárolva jelentkezik. Váltakozó színezésű szirmokkal Daku Mihály munkáin láthatjuk. Egy újabb variáns, amikor az egyes szirmokat kis vonalak választják el. Másik kialakítási forma, amikor a nagy szirmok között kisebb, eltérő, általában sötétebb színű szirmok jelennek meg, elképzelhető, hogy ez két sziromsoros virág ábrázolását jelenti. A vörösbarna alapszínű edények mellett a világos színű edényeken is megjelenik karcolással körülvett szirmokkal. Kifejezetten két sziromsorral ábrázolt virág Seres Mihály kulacsán található. Újabb alcsoportnak tekinthetjük azokat a virágokat, amelyeknek a közepe változatosan kialakított. Talán ide sorolhatjuk a középrészen kockázottakat. Itt valószínűleg a virágformáknak a gránátalma-ábrázolással való keveredéséről beszélhetünk. A bonyolult középrészű virágok egyik csoportját azok képezik, amelyeknél a középrész két különböző színnel készült, úgy, hogy a középső kört egy eltérő színű körsáv fogja körül. Legkorábbi darabja az 1819-ben készült remek. A későbbiekben ez a sáv díszítette 353