A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Történelem - Szűcs Ernő: A debreceni bútoripar története

indult, mert két év múlva már 38 munkással 50 ezer forintnyi árut termelt. Néhány évvel később, 1902-ben az üzem 30 munkása 45 ezer forint értéket hozott létre. Készítményeit Debrecenben és környékén bocsátotta forgalomba.

4 A LAMBERG és TS A bútorgyár 1896-ban alakult, amelyről 1900-ban megállapítják: árui a külföldi gyártmányokkal is felveszi a versenyt. Ez az üzem 1903-ig általában 50 munkást alkalmazott.

5 Csak ezen gyárak alapítását követően érte el a nagyüzemi szintet a helybeli kisműhelytulajdonosok sorából kiemelkedő KILLER EDE. Róla tudjuk, hogy iparigazolványát 1886. szeptember 30-án szerezte meg eredetileg a kárpitos- és díszítőiparra, később az asztalosságra is. Bútorkészítő műhelyét 1889. október 30-án nyitotta meg a Piac utca 68. szám alatt, amelyet fokozatosan gyár jellegűvé fejlesztett.

6 A Killer-cég a későbbiekben — elsősorban a századfordulót követően — a helyi piac minőségi és egyedi készítményeivel a szakma rangos képviselőjének számított hosszú évtizedeken át. Szintén az eléggé késve meginduló szerves fejlődés példájaként említhető HARSÁNYI ISTVÁN cége is. Ő asztalosműhelyét 1890-ben nyitotta meg, ahol először parkettakészítéssel, majd műasztalossággal foglalkozott. Műhelye HARSÁNYI ISTVÁN PARKETTAGYÁRTÓ MÜASZTALOSSÁG cégjelzéssel a századforduló után lett gyár jellegű. Üzemében ez időben 30 munkást alkalmazott, később egy 16 HP gőzgép és egyéb szerszámgépek beállításával technikai fejlesztést hajtott végre. Ennek lett eredménye, hogy 1906 után ugyan csupán 15 munkást dolgoztat, de előállított termékeinek értéke évi 100—120 ezer koronára nőtt. A debreceni bútorgyárak további gyors fejlődését az 1903-ban kirobbant és a hosszan elhúzódó válság megállította. Természetesnek vehetjük, hogy a válság közelről érintette a bútoripart, hiszen a pénzszűke és az egyéb gazdasági problémák az inmobilnak számító beruházásokat (építkezés, bútorvásárlás stb.) állítják le elsősorban. Ez időszakban különösen a Schwarz-féle üzem rendült meg, amely a válság elmúlta után is régi termelésének csupán felét állította elő. A szakma újbóli életre kelésének jeleként 1907-ben alakult meg a korszak legnagyobb, és a mai SZÉK- és KÁRPITOSIPARI VÁLLALAT egyik elődje, a DEBRECENIFAIPARI RT. a Salétrom utca 5. szám alatti telepen. A gyárat 200 ezer koronás alaptőkével tulajdonképpen az Általános Forgalmi Bank Rt. hozta létre az ismét jelentkező konjunktúra kihasználására. Az új üzem tömörfa bútorok készítésére rendezkedett be. A gyár gépeit egy 35 LE gőzgép hajtotta megfelelő áttételekkel, s a 40 munkással dolgozó gyár már az első évben 150 ezer korona értéket termelt. Rendkívül érdekes, amit az üzem létrejötte utáni helyzetéről Kozma A. Lajos — a debreceni munkásmozgalom kiemelkedő személyisége — leírt, idézem: „1909 nyarán az összes debreceni asztalossegéd sztrájkba lépett. Én akkor Pesten dolgoztam. Már több hónapja tartott a harc, amikor azt mondta a famunkások vezetősége, hogy itt van néhány ezer korona a sztrájkolok segélyezésére, menj haza, valahogy ügyesen minél előbb be kell fejezni a harcot, mert már nem bírunk segélyt adni. így jöttem haza. Beszélgettem a szaktársakkal s egyes mesterekkel. A helyzet nagyon komoly és nehéz volt. Debrecenben ekkor alakult egy faipari részvénytársaság. Ellátogattam ide. Láttam, hogy szép nagy műhelye van, tele gyalupadokkal, s mellettük 11—12 éves leánygyerekek dolgoznak. A bükkfahulladékból kis asztalokat, székeket, szóval olyan gyermekjátékféléket készítettek. További nézelődésem során felfedeztem, hogy az üzemben egy nagyon rendesen felszerelt famegmunkáló gépműhely is van 4 Kereskedelmi és iparkamarai jelentés (Továbbiakban =KIJ) az 1894. évre 98. és KU 1895—1896. évre 122., valamint Mózes Mihály: Debrecen ipara a dualizmus korában. In: Debrecen iparának története a kapitalizmus kialakulásától napjainkig. (Szerk.: Ránki György, Debr., 1976.) 5 KU 1900. évre 21. old és Mózes. I. m. 123. 6 Kemény László: Díszalbum. (Függelék.) Megjegyezzük azonban, hogy nem történt meg a század első évtizedében a Schwarz- és Killer-féle üzemek összevonása. Azok még a húszas évek végén is külön cégek voltak. Vö. Mózes i. m. 132. 336