A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Történelem - Hetey Sándor György: Debrecen és vidéke a lovasparádékon 1920-ig

5. kép Polgáry Bálint a millenniumi cívisbandérium vezetője Stílfogatoknál csak a négyes-ötösökre jár a kisméretű, egybehangzó rézcsengettyű, minden külső ló hámcsülkére, csatjára kell kis szíjacskával felakasztani.

11 Népies nagy fogatoknál, ötösnél nagyobbaknál a gyeplős lóhoz széles, nehéz anyagyeplő vezet, és ennek a lónak hátára, farára „gyócskendőt", fehér lepedőt szerelnek a férgek ellen, mert ez a ló a szorosan melléfogott lovak miatt nem tudja magát legyezni a farkával. A mi ostoraink — szemben a merev külföldiekkel — forgathatólag vannak a „telenggel (telekkel)" a nyél végén két gombbal határolt nyél végére kötve. A „teleng" szaruból faragott forgatható görgő, pörgettyű. A kettes fogat ostornyélhossza 180—185 cm, szíja 100—115 cm legyen. A négyes nyele 170—175 cm, a suhogójat rafiacsapóval együtt 320—330 cm-esre szabják. Díszítésére ne pamutbojt szolgáljon, hanem kicsi bőrsallangocska. Az ostor színe a kocsiéval egyezzen. A hajdúsági kocsis, ha kicsapja ostorát, csergét, és nem durrogat, mint a dunántúli.

12 11 Pettkó-Szandtner i. m. 205. 12 Pettkó-Szandtner i. m. 200. 313