A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Történelem - Hetey Sándor György: Debrecen és vidéke a lovasparádékon 1920-ig

nem vett részt? A méntelepi fogatok azonban minden alkalommal ott voltak. Azok reprezentálták a városi ménes tény észmunkáját sok-sok sikerrel.

6 Díszes lovas és fogatfelvonulások emelték és még ma is emelik a vidéki városok, falvak ünnepi, politikai, esküvői, arató- és szüreti rendezvényeinek fényét. Ezeken aztán a mi szemet-lelket gyönyörködtető egyszerű díszítésű, ízléses parasztfogataink minden változata felsorakozott, és jó néhány helyen ma is felsorakozik. Különösen a múltban kettes, hármas, négyes, ötös, hatos és hetes fogatolású, felpántlikázott, szép hajdúsági szekereken vonult fel az ünneplőbe öltözött földművelő nép. A nagy fogatoknál a széles alföldi utak lehetővé tették, hogy a lópárokat nem egymás elé fogják, hanem egymás mellé „szíltiben", de legfeljebb négy lóig, és nem több, mint két sorban. A magyar kocsis azt szereti, ha minél több ló munkáját maga előtt figyelheti meg, és ha minél rövidebb a fogat. Azt tartja jónak a magyar hajtó, ha a lovak minél rövidebb istránggal húznak, mert a vonóerő így jut jobban érvényre. Az udvari és tüzérfogatok lópárjai húzóerejének nagy hányada a hosszú istráng következtében elvész. A nagyobb fogatoknál variálták a fogatolási módot, vagy nyeregből hajtották a lovakat, vagy a szekérülésről „hittyesen".

7 Az ilyen gazdag fogathagyományokkal rendelkező vidék társadalma, mint a mienk —• remélhetőleg szívesen —, kell hogy érdeklődéssel forduljon az ilyen irányú népi tradíciók részleteibe való betekintés felé is. Kis áttekintőtáblázattal ismertetem a lovak befogási hely szerinti elnevezését különböző számú fogatok esetében. Ecsedi István is megemlíti a városi ötös előbbiekben ismertetett leírásánál, hogy a befogási helyek paraszti elnevezései a díszfogatoknál is fentmaradtak. A ló fogatolási hely 2-es 3-as 4-es 5-ös 6-os 7-es 8-as szerinti elnevezése

7 fogatolásnál Hátul balról embertülső lógós X nyerges X X X X X X X rudas X X X X X X X lógós (hajszás) X X X Elöl balról embertülső láncos X X X X gyeplős X X X X X ostorhegyes X X X X X hajszás láncos X X X A parádékról szóló témának időszerűségét megadja az 1987-es évszám, több mint 100 éve szerepelt a város díszötöse a nagy pesti állattenyésztési kiállításon. A vidéki ünnepségek felvonulásain régen a tehetősebb birtokosok, ma a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és az elöljáróságok kocsifogatai részt vesznek. Ezeket a tulajdonos vagy a kocsis ízlése szerint díszítik fel, legtöbb esetben ízlésesen, de sokszor bizony gicscses a lovak agyonpántlikázása. A díszelgések fogatairól adott elég részletekbe menő tájékoztatás után áttérek a parádék másik alkotóelemének ismertetésére. Arra, amit a lovasbandériumokról általánosságban illő tudni. 6 Hetey i. m. 40. 7 Pettkó-Szandtner i. m. 64. 308