A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Történelem - Varga Júlia: Emlékkertek Debrecenben

darab meghívójegyet készíttetett 30 frt-ért, a kert vasrácsozatáért 800 frt-ot adott ki. Elnök jelenti, hogy az emlékkert rácsozatán kívüli faoszlopok összekötésére, a láncminták helyett, a célszerűbbeknek látszó sodronyokat alkalmaztatta. Szerinte több díszfára van szükség, s azokat megrendelte. Csanak József beterjeszti az 1864. év bevételéről és kiadásáról szóló számvitelét, melyet Simonffy Sámuel vizsgált felül, s talált hibátlannak. Elnök jelenti, hogy Kiss Sándor bizottmányi tag a Csokonai-szobor ügyében ifj. Báró Vay Miklóshoz levelet intézett, ki e felhívás folytán volt szíves Debrecenbe jönni, s a helyszínt megszemlélve, tanácsot és felvilágosítást adni. Szerinte a nagy kertben legalább 21 lábnak kell lennie a szobornak a piedesztállal, míg a kisebb kertben legalább is 18 lábnyi magasság szükséges. Ilyen méretű bronzszoborra Vay véleménye szerint legalább 10 000 frt szükséges, a talapzatot ide nem értve. Egyszersmind jelenti elnök, hogy a modellírozásra még 1500 frt-ot kell számítani. Simonffy Sámuel indítványozza, hogy előzetes tájékozódás végett írjanak a müncheni királyi ércöntöde igazgatóságához egy levelet az iránt, hogy mibe kerülne egy olyan szobor, melynek mintáját a társulat szolgáltatná? A levél írásával az elnököt és az indítványozót bízzák meg. Komlóssy Imre az 1849. augusztus 2-án elesett honvédek síremléke ügyében írt emlékiratát, a szoborra gyűlt pénzekre vonatkozó takarékpénztári betétkönyvet, a szobor ügyében kapott leveleket, rajzokat és az eredeti pótaláírási ívet átadja a bizottmánynak a társulat irattárában való megőrzésre. Tevékenységéért hálás köszönetet szavaznak neki. Komlóssy Imre mint a takarékpénztár elnök igazgatója hivatalos levélben értesítette az elnökséget, hogy a takarékpénztár március 12-i közgyűlése a Csokonai-szoborra 50 frt-ot ajándékozott az 1864. év jövedelméből. A pénzt hozzátették az Emlékkert Társulat 2861. számú betétkönyvében lévő 27 frt 25 kr-hez. Köszönet levélben. Tóth Antal indítványozza, hogy az Emlékkertek körül lakó háztulajdonosokat, mint Ferenczy Eleket, Kovács Sándort, Gencsy Zsigmondot és Petrószky Jánost szólítsa fel a bizottmány, hogy járuljanak hozzá „némi részben" az Emlékkert fenntartásához. Ugyanis házuk értéke a díszes kertek által okvetlenül emelkedett. Javaslatát elfogadták. Elnök jelenti, hogy a „Nemes Város" a társulat kérésére a kívánt mennyiségű „ákászfát" megadta. Egyúttal rendelt cölöpöknek való fát is, nem kellő mennyiségben ugyan, de újabb kérésükre remélhetőleg kellő mennyiséget fog kiszolgáltatni. Simonffy Sámuel jelenti, hogy Szőllőssy János polgármester az emlékkertek körülburkolását megígérte neki. Jelenti továbbá, hogy megbízatásához képest Pesten jártakor a lócák ára felől tudakozódott. Minőségük szerint a lócák darabja 10—12 frt-ért kaphatók Feivel Lipót vasbútor-kereskedőnél. A bizottmány megbízza az elnököt, hogy rendeljen meg 24 darab kerti lócát Feivel Lipóttól. Elnök javasolja, hogy célszerű lenne a társulat jegyzőkönyveit egy „szépíróval" leíratni, s egy könyvbe foglalni a könnyebb áttekintés végett. Arra az esetre gondolva, hogy ha az eredeti jegyzőkönyvek és a hozzá tartozó iratok elvesznének, legalább másolatban fennmaradna. Az indítványt elfogadták. A városunk díszéül... = Hortobágy. 1865. május 21. 4. évf. 21. sz. 82. 1. „A városunk díszéül nem kis mérvben szolgáló »emlékkert«-ek mindenikét immár a czélnak teljesen megfelelő s ízléssel készült vasrácsozat köríti; fák és virágokkal nagy gonddal láttatnaki el, — szóval teljesen méltóvá tetettek e kertek arra, hogy azokban elhunyt jeleseinknek emlékszobra fölemeltessenek. Most tehát, amidőn immár e kedves körülményt jelezhetjük, egyszersmind idejét lótnók, ha e kertek, egymástól való megkülönböztetés végett, nevet nyernének. Eddig nyugoti- és keleti-kert nevezet által különböztettek meg; azonban szebb lenne talán, ha e kertek, valamely — általában kegyeletes emlékezetben álló férfiakról neveztetnének." 281