A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Történelem - Varga Júlia: Emlékkertek Debrecenben

Közélet. — Hortobágy. 1861. november 1. 1. év/. 1. sz. 4. I. Az 1861. november l-jén megindult, debreceni kiadású Hortobágy című, abban az időben hetenkénti periodicitással megjelenő folyóirat felkarolta a közérdekű kezdeményezés ügyét. Feltehető, hogy éppen ezzel a titkolt vagy nem is titkolt elvárással választották meg az Emlékkert Társulat bizottmányi jegyzőjéül Illésy Györgyöt, a folyóirat első szerkesztőjét. A megválasztás napján — 1861. október 20. — már minden bizonnyal köztudott volt, hogy ő lesz az új folyóirat szerkesztője. Már az első számban tájékoztatta a folyóirat olvasóit az emlékkert (azért nevezték emlékkertnek, mert oda voltak szánva a Csokonai-szobor és más kiváló, elhunyt honfiak emlékszobrai) ügyéről, és a sajtó útján nyilvánosan meghirdette a szélesebb körű gyűjtést. Közölte, hogy a társulatnak már 1500 frt értéke van pénzben és természetbeni adományokban. A gyűjtésnek ezt a formáját továbbra is fenntartják, s az ajándékokat 1861. december 21-én sorsjátékon „kijátsszák". A szerkesztőség „Skalniczky ígéretét bírja, hogy a részletes tervet, saját széles tapasztalatai nyomán, díj nélkül elkészíti, Csanak József úrét pedig, hogy a mostani péterfiai kutat díszes kútfővé, s ha lehet szökőkúttá alakíttatja át. Még csak a városi elöljáróság engedélye hiányzik. Meg vagyunk győződve, hogy az sem fog sokáig késni." Ez az idézet is nyilvánvalóvá teszi, hogy az emlékkertek kialakítása nem a „városi elöljáróság" terve, hanem a lakosság közbiztonságot fokozó, városszépítő kezdeményezése volt. Figyelemre méltó az is, hogy addig észben sem volt hivatalos hatóság elé terelni az ügyet, amíg a terv végrehajtásához a társadalmi összefogás és az anyagi fedezet indulórésze biztosítva nem volt. Felveti az idézet az utókornak azt a jogos kíváncsiságát, hogy kik voltak a szellemileg és anyagilag áldozatkész Skalniczky és Csanak József urak? Az idézet sejteti, hogy Skalniczky úr „mérnökember" lehetett. Valóban. Skalniczky Antal (Lak, 1836—-Budapest, 1878. június 9.) építész, műegyetemi tanár, az MTA levelező tagja volt. Személyét és életművét méltatja a Magyar életrajzi lexikon II. kötete; a Vasárnapi Újság, I860.; az MTA Almanach, 1880.; Művészet, 1912.; az Élet és Tudomány 1955. 27. sz. Érdekes lenne tudni, hogy a budapesti építész-tanár mi módon került kapcsolatba a debreceni Emlékkert Társulattal. Sajnos erre nem találtunk adatokat a kutatás során. Minden esetre országos hírű szaktekintély kezébe volt letéve az emlékkertek mérnöki tervezése. Csanak József pedig gazdag debreceni kereskedő, minden nemes ügy harcosa és bőkezű mecénása volt. A helytörténetírás mai napig adósa részletes élettörténetének megírásával. A folyóiratcikkben említett 1500 frt-ot tekinthetjük a társulat indulótőkéjének. A már említett indokok alapján ennek az összegnek a korabeli vásárlóértékét is az ószalonna piaci árához viszonyítjuk. Az 1500 frt 44,1 q ószalonna árának felelt meg. A természetbeni ajándékokat bizonyára azért számították be a pénzértékbe, mert feltehetőleg a ki nem sorsolhatókat értékesítette a társulat. A kisorsolhatókért pedig a sorsjegyek eladásából várta a becsült értéket. A városi tanács közgyűlési jegyzőkönyve, 1861. november 2. Kiss Lajos polgármester elnöklete alatt, 12 városi tisztviselő, 39 képviselő, összesen 54 személy tanácskozott ezen a napon. Tárgyalták az építészeti és szépítészeti szakbizottmány 1861. november l-jén tartott ülésének alapján, valamint az Emlékkert Társulat 1861. október 31-én benyújtott 7201/861. számú közös folyamodványát a főiskolatér átalakítása iránt. A tárgy előadója a kérdéses teret 2324 négyszögölnek mondja. A tervet behatóan megtárgyalták, „...a Péterfiai kúthoz a leányiskola táján a kerítésen kívül czélszerű vízvezetékek alkalmazása mellett új medencét, a kút mostani helyén díszes kútfőt, ha kivihető lessz, szökőkutat is építhessen, a péterfiai őrző házat szétbontatván anyagját és helyét saját czéljaira használhassa..." ... „A közbotrányul még most is fenálló őrzőháznak végleges elbontatása iránt pedig ezen bizottmány folyó évi Május 8-án javallatot is tett..." „A közgyűlés az Emlékkert társulat teljhatalmi bizottmányának a' város dísze, és csinossága előmozdítására, illetőleg a város emelésére czélzó buzgó törekvésért méltányló elismerését nyilvánítván, az építészeti és szépítészeti szakbizottmány fentebbi véleményéhez képest a főiskola tért a 262