A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)
Történelem - Varga Júlia: Emlékkertek Debrecenben
adja meg az aszimmetria harmóniáját. Az akkor alakítás alatt lévő keleti Emlékkert vonatkozásában becses adat a régi és az új burkolatok nyomvonala. A rajz egyértelműen mutatja, hogy 1864-ben a Nagytemplom keleti sarkától a Nagy Péterfia utca elejéig nyílegyenes a régi burkolat vonala. Ez a vonal középen kettémetszette a keleti kertet. A rajz feltünteti az új burkolat nyomvonalát is, amely a nyugati Emlékkert oldalával párhuzamos. A helyszínrajzon előforduló megnevezések: Emlékkert (nyugati); alakítás alatt lévő Emlékkert; a Nagytemplom előtt pedig Egyház tér. A Titkos Imre által 1870 körül készített „Debreczen város átnézeti térképe" már hasonlít a modern utcatérképekre. Az utcák neve és minden ház helyrajzi száma fel van tüntetve. A Református Főiskola (Kollégium) 1062, a Nagytemplom 1063 számú. A keleti és nyugati kerteket zöld ágyások szemléltetik. A kerteknek, illetve tereknek neve nincs, pedig ebben az i dőben már javában emlékkerteknek nevezték őket. Luchs Samu főmérnök 1874 körül készített, cím nélküli térképe becses forrás számunkra a hármas térrendszer neve szempontjából. A térkép tartalmából alkotva címet: Debrecen város belterületének térképe a meglévő utak, az építendő kocka és makadám utak, valamint a csatorna feltüntetésével. A térképen a Nagytemplom és a kollégium közötti tér „Emlékkert", a keleti kertnek neve nincs, a templom előtti tér „Egyház tér", ennek folytatása a Nagy Csapó és Nagy Czegléd utcák között — a mai Csapó és Kossuth utcák — a „Főtér". Ugyancsak Luchs Samu Vár utca csatornázási terve című, 1875-ben készített színezett rajza feltünteti a Nagy Csapó utcától a mai Emlékkertig tartó területet, vagyis a keleti kertet. A Vár utca végén a kérdéses terület megnevezése: „Emlékkert". Időben egy szerző és cím nélküli térkép következik, minden más adat pontos meghatározásával. A térkép tartalmi címe: Debrecen gázvezetékének telepítési térképe. Készült 1876-ban. Színezett, az utak pontos feltüntetésével, az utcák megnevezésével, a házak helyrajzi számaival. A Nagytemplom előtti tér megnevezése: „Egyház tér". A Nagytemplom mögötti és kollégium melletti területek fel vannak tüntetve, de nevük nincs. Ugyanez a helyzet az 1876-ban készült Debrecen topográfiai váza a házhelyek alaprajzával, valamint Zichermann Mihály Debrecen szabad királyi város csatornázási tervezete című térképével. Továbbá ifj. Bayler István által 1879-ben készített, Debrecen szabad királyi város térképével. Erdélyi István Szabad királyi Debreczen város Piacz utcájának rendezési és befásítási terve című kertészeti tervrajz a Nagytemplom mögötti teret nevezi Emlékkertnek. A másik két teret feltünteti, de nem nevezi meg. Kiemelt figyelemre méltó Benedek Sándor mérnök „Szabad királyi Debreczen városban lévő közúti vaspályából tervezett kitérő helyszínrajza." A Nagytemplom előtti térnek neve nincs. A nyugati kert „Emlékkert", a keleti kert „Csokonai-kert" néven szerepel. Utóbbi közepén be van jelölve és írva a Csokonai-szobor helye és neve. A Csokonai-kertet keresztülmetszi a villamos régi — akkor még kialakítandó — pályája. A helyszínrajz nagyon pontosan van keltezve: 1892. szeptember 7. A térképek sorozatában ez a helyszínrajz először nevezi a keleti kertet Csokonai kertnek. A szöveges források egyike-másika azonban a Csokonai-szobor felállítását követően, már 1871-től emlegette ezen a néven is. A „Debreczen szabad királyi város belterületének szabályozási térképe" 1898-ban tovább viszi a Nagytemplom előtti tér „Egyháztér" megnevezést. A másik két térnek neve nincs. A térkép készítője Aczél Géza városi főmérnök. Új változat a nevek vonatkozásában az 1910—1911. évi kataszteri felmérés alapján, 1915-ben készült Debrecen régi és új belsőségeinek térképén lévő adat. (A Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltárban található.) A nagyméretű, b jelű térképen — Debreceni Nagytemplom tervrajzai — először fordul elő, hogy a nyugati kertnek Egyháztér a neve, noha évtizedekkel korábbról folyamatosan Emlékkertnek nevezték. Az Antalfy József kiadásában, 1929-ben második kiadásban megjelent Debrecen város 254:
