A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Történelem - Varga Júlia: Emlékkertek Debrecenben

1874, 1875, 1876, 1879, 1880, 1892, 1898, 1901, 1912, 1915, 1929, 1930, 1931. Természetesen vannak évek, amelyekben több térkép is készült. A felsorolt naptári évek mutatják, hogy a XVIII. század második felétől a XX. század közepéig — 200 év — sok régi térképet kutattunk fel és tanulmányoztunk át ahhoz, hogy a hármas térrendszer névváltozatait nyomon kövessük. A térképek közül itt csak azokra utalunk szövegesen, amelyek adalékot szolgáltatnak vagy a névváltozatokhoz, vagy a két kert egykori beépítettségére vonatkozóan. De az irodalomjegyzékben minden térkép bibliográfiai adatait megadjuk, hogy a felkutatásukba már egyszer befektetett időt és munkát más helytörténeti kutató is hasznosítani tudja a maga szempontjából. A város legrégibb ismert térképe 1750-ből való. Kováts György városi mérnök készítette. Ez a térkép feltünteti a város határát, a városkapukat, kisajtókat, megnevezi a főbb utcákat, de nem nevezi meg az András-templom — a Nagytemplom elődje — előtti és a kollégium Péterfia utca felőli oldalánál lévő térségeket. A mai Emlékkert területét lakott foltként ábrázolja. Épületek, telkek nincsenek a térképen kirajzolva. A második legrégibb térkép 1771-ben készült. Készítője minden valószínűség szerint szintén Kováts György. Ezen a térképen már nemcsak a telkek, hanem a meglévő épületek és házszámok is fel vannak tüntetve. A kutatásunk tárgyát képező három terület egyikére, mégpedig a mai Emlékkert területére, néhány lakóház van feltüntetve, az András-templom mögött, a temető kerítésén kívül, a kollégiumig. Ebből következik, hogy ez a terület 1771-ben éppen úgy lakott volt, mint az 1750-es térkép készítése idején. Az András-templom előtti, valamint a Péterfia utcai torkolatnál lévő kiteresedéseknek ezen a térképen sincs nevük. Mindkét térkép ábrázolása megegyezik abban, hogy a mai Emlékkert a XVIII. században lakott volt. Utóbbi térkép pontos házszámai, valamint az épületek fekvési irányának ábrázolása alapján később rekonstrukciós rajz készülterről a területről, az ókollégium épületegyüttesével. Magát az ókollégiumot zsúppal, náddal, szalmával, jobb esetben zsindellyel fedett apró parasztházak vették körül. A mai Emlékkert területén, ahol az 1771-ben készült térképen pontos házszámok vannak feltüntetve, szintén ilyen apró cívisporták és az Andrástemplom parókiája osztozott. Leggazdagabb adatokban a Kováts (olykor Kovács) György A' Nagy Templom és Collegium környéke az 1802 tűz előtt című kéziratos térképe a nyugati kert egykori beépítettségét illetően. Ez a térkép a legkorábbi, ismert részletes ábrázolás, amely tökéletesen szemlélteti a kollégium és a Nagytemplom közötti tér, valamint a teret nyugatról határoló mai Füvészkert utca a Hatvan utcáig és a keletről határoló, már lebontott Kálvin téri, valamint a még meglévő házakat a Csapó utcáig. A beépítettség nyomvonala a mai Kossuth tértől a Kálvin térig szép félkörben ívelve hajlik a Vár utca felé. Meg van nevezve minden háznak a tulajdonosa vagy rendeltetése. A mai Emlékkert területén nyolc épület osztozott. Tulajdonosai, illetve rendeltetése: Debreczeniné, Tót Mihályné, Parochia, Szilágyi, Oláh János, Gulyás, Németi József, Sz.(ent) Györgyi Sám(uel). Bár a kérdéses terület a jelenleginél nagyobb volt, de mégsem valami nagy nyolc épület számára. A kollégium sarkától a Hatvan utca sarkáig, enyhe félkörívben, csak hat házat mutat a térkép, de lényegesen nagyobb méretekben, mint a szomszédos terület épületei. A kollégium sarkától haladva a Hatvan utca irányába a következő a sorrend: Mezoné, Bányainé, Parochiális ház, Consistorialis, Parochia, Jakabné háza. A szemközti oldalon, a kollégium Vár utca felőli sarkától indulva, az akkori Nagy Csapó — ma már csak Csapó — utca sarkáig, a következő az épületek sorrendje, illetve rendeltetése, tulajdonosainak névsora (szintén betűhív, korabeli adatokkal): Lányok oskolája, Eklésia Háza, Kovács Pálné, Parochia, Székely János, Collegium Háza, Szőke Ferenc, Honti János, Kántor Ház, Bárányi Miklósné, Somogyiné, Erdélyi Péter, Csáti György, Papp Mihály és Darvai Károly. Az épületek méretét véve szemügyre, feltűnően nagy a Darvai Károly háza a Csapó utca sarkán. Ennek az épületnek a nagysága körülbelül megegyezik a kollégium Pap tava felőli sarkánál lévő Mezoné, Bányainé és Parochiális ház 252