A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Történelem - Benkő Éva: Egy debreceni kereskedőcsalád felemelkedése a XIX. században

A közölt lista alapján megállapítható, hogy különösen az 1833-tól 1869-ig vezetett inventáriumot és az 1873.november 8-án kelt végrendelkezést érdemes tüzetesebb tanulmányozás alá venni, a bennük foglalt tények hátterét feltárni.

2 Az említett források használhatóságának, értékének fokát két tényező növeli. Az egyik: segítségükkel rekonstruálható a polgárfelemelkedés, anyagi megerősödés folyamata egy időszakban. A másik: adataikat felhasználva kitűnően megoldható a Gyimesi Sándor által felvázolt hármas feladat: a befektetett tőke nagyságának, a kereskedelmi haszon mértékének, a kereskedelemben felhalmozódó vagyon hovafordításának a megállapítása.

3 E gazdaságtörténeti vonatkozások mellett más jelenségek ábrázolását is segítik az iratok: pl. bemutatják a puritán debreceni kereskedői mentalitást, a család és üzlet fogalmának összefonódását. Végül, de nem utolsósorban az iratokban foglaltak egy régi debreceni kereskedőcsalád életébe engednek bepillantást. Mindezek figyelembevételével szólnunk kell azonban arról, hogy hasznosságuk mellett e birtokunkban lévő forrásfajták hátrányos tulajdonságokkal is rendelkeznek: főleg kvantitatív elemzésre alkalmas történeti források, így „nem nyújtanak többet számunkra a jéghegy csúcsánál".

4 Az a néhány anyakönyvi, alapítási évszám, számlakönyvi kimutatás, inventáriumi számsor, amely írott emlékeinkből fennmarad, gazdaságtörténeti áttekintéshez talán elegendő, ám kevésnek bizonyul a család- és cégtörténeti feldolgozáshoz. A mindennapi életvitel históriáját még kevésbé lehet puszta számokkal megfogni, s ingoványos talajra lép a történész, ha a számokból megragadható valóságot a saját következtetéseivel kívánja színesebbé tenni.

5 Ilyenkor a kitűzött munka elvégzését csak újabb levéltári és irodalmi adatok felhasználása lendíti előre, és a különböző eredetű adatsorok egymás mellé illesztése, megszólaltatása hozzájárulhat a régi kereskedőház történetének életre keltéséhez. Szerencsés esetben az így összeállított anyag ellenőrzését és kiegészítését ma élő leszármazottak, visszaemlékezők közreműködése is előbbre juttatja, s ezzel a tanulmány többé válik puszta forrásbemutatásnál. Dr. Nagybákay Antal és Kardos Géza személyében lelkes segítők most is akadtak, támogatásukért ezúton fejezem ki köszönetemet. Dr. Nagybákay Antal édesapjának, Nagybákay (Rickl) Antalnak (1885—1976) kéziratos munkájából a Kardos-kereskedőcégre vonatkozó fejezeteket másolta le, és küldte el levélben más hasznos információkkal együtt számomra.

6 Kardos Géza, aki a kutatott család ma élő tagja, eredeti dokumentumok átadásával, a családtagokkal kapcsolatos emlékeinek felidézésével segítette a részletesebb anyaggyűjtést, így kerekedett teljesebbre a kép arról a kereskedőcégről, amely mindig egy család kezében volt, s amely jelentősége miatt rászolgált arra, hogy megmeneküljön attól a teljes elfeledettségtől, amiről John Galsworthy így írt: „Ha a jó középosztályra ugyanaz a sors vár, ami más osztályokra: hogy idővel alaktalanná lesz, itt e lapokon üveg alatt megtekinthető marad, besózva, a romlástól megóva mindazoknak, akik betévednek az irodalom tágas és rendezetlen múzeumába."

7 A Kardos-féle vászon- és rövidáru-kereskedés az idős debreceni lakosok emlékezetében ma is él. Ez nem véletlen, hiszen majd 120 éven át, 1832-től egészen 1950-ig működött. Első tulajdonosa a saját erejéből, lelkiismeretes munkával, nagy szaktudással és némi ügyességgel 2 E forráscsoport értelmezéséhez lásd: Rácz István: Hajdúvárosi végrendeletek és osztálylevelek. In: A HBML évkönyve XII. (Szerk.: Gazdag István, Debrecen, 1985.) 135—157. 3 Gyimesi Sándor: Kereskedelem, közlekedés, hitelszervezet és társadalmi problémái. In: Debrecen története II. 1693—1842. (Szerk.: Rácz István, Debrecen, 1981.) 370. 4 Peter Burke: A populáris kultúra a történettudomány és az etnológia mezsgyéjén = Ethnographia, XCV. évf. (1984) 3. sz. 363. 5 E problémához lásd: Ruth-E. Mohrmann: A városi népi kultúra kvantitatív elemezésének lehetőségei és határai = Ethnographia, XCV. évf. (1984). 3. sz. 432—444. 6 A kézirat címe: Nagybákay (Rickl) Antal: A debreceni Sesztina-vaskereskedés története és kora. I—

V. (Debrecen, 1949—50.) Nagybákay Antal tulajdona. 7. John Galsworthy: A Forsyte Saga előszava. (Bp., 1970.) 10. 224