A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)
Történelem - Nagybákay Antal Zelmos: Hogyan készültek a debreceni kereskedők életpályájukra? (Nagybákay Rickl Antal adatgyűjtésének felhasználásával)
Nagybákay Antal Zelmos Hogyan készültek a debreceni kereskedők életpályájukra? (Nagybákay Rickl Antal adatgyűjtésének felhasználásával) 1 A kereskedőfoglalkozás teljes embert igénylő, komoly gazdasági tevékenység. Mint minden életpályára, erre is készülni kell, el kell sajátítani annak elméleti és gyakorlati oldalát egyaránt. Az orvosjelöltnek is tanulnia kell és gyakorlati éveket eltöltenie, hogy belőle jó orvos váljék. Pontosan ugyanez áll a kereskedői pályára is. Tudták ezt már őseink is. Ezért — mint Európában és Magyarországon is mindenütt — Debrecenben, az ősi nagy kalmárvárosban is komolyan vették a kereskedőpályára való felkészülést. Szigorú előírások voltak Debrecenben is arra vonatkozólag, hogy ki és milyen feltételek mellett lehet kereskedő. Erre nézve ékes bizonyítékok a debreceni két nagy kereskedőtestület céhszabályzatában található „artikulusok", cikkelyek ide vonatkozó rendelkezései. Mind a Debreceni Nemes Kalmár Társaság 2 , mind a Debreceni Nemes Vasáros Társaság 3 körülírta 1. Nagybákay (Rickl) Antal Lajos (1885—-1976) vaskereskedő, Debrecen kereskedelmi múltjának fáradhatatlan kutatója, akinek ez irányú munkásságáról a Múzeumi Kurír (a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Baráti Köre'körlevele) 49. számában olvashatunk. 1912-ben fogott hozzá kutatótevékenységéhez. Kutatásai kiterjedtek a már publikált történelmi és helytörténeti műveken kívül a Debreceni Kereskedő Társulat akkor még teljes (!), saját feljegyzése szerint: „szépen rendben tartott" levéltárára (azóta a levéltár legnagyobb része elpusztult a két világháború során), továbbá Debrecen sz. kir. város (ma Hajdú-Bihar Megyei Levéltár), a debreceni református, evangélikus és róm. katolikus anyakönyvekre, a Fővárosi Levéltárra (ezen belül Pest sz. kir. város levéltárára), a Várady-Szabó családi levéltárra (ennek legnagyobb része megsemmisült a II. világháború során), a Rickl József Zelmos-cég ekkor még csaknem érintetlen irattárára, mely 1783—1913 közti időszak írásos emlékeit tartalmazta (a két világháború alatt elkallódott, illetve megsemmisült), a Sesztina Lajos-vaskereskedés üzleti könyveire és irattárára az 1850—1949 közötti időből (ezen irattár anyagát az üzleti könyvekkel együtt 1949 októberében az államosítást végrehajtó első vállalatvezető teljes egészében a zúzdába küldte, csak az 1850-es évekből származó három üzleti könyv kerülte el ezt a sorsot, mivel ezek kutatás okából nem voltak az üzletben, ezek a Déri Múzeumba jutottak), a Csanak családi levéltárra (ennek egy része F. Csanak Dóránál, egy másik része a Déri Múzeumban maradt fenn, de jó része ugyancsak elpusztult) stb. De számos adatot szerzett az őt megelőző kereskedőgeneráció és kortárs kereskedők kikérdezése útján is. Célja volt valamennyi általa elérhető, jelentősebb debreceni kereskedő- (kalmár-) család történetének megírása különös hangsúllyal arra, hogy a magyarországi kereskedelemből nemcsak az idegen eredetű: görög, zsidó, örmény családok, hanem a tősgyökeres magyar családok is szép számmal kivették a részüket. Ez irányban jó néhány publikációja jelent meg 1922—1944 között. Bibliográfiáját 1. a fent említett Múzeumi Kurírban, valamint a Debr. Képes Kalendárium 1944-i évfolyamában. Az általa gyűjtött anyag egy tekintélyes részének közkinccsé tételét kíséreltem meg ebben a cikkemben, kiegészítve újabb adatokkal. 2 A Debreceni Nemes Kalmár Társaság 1695-ben alakult, 1844-ben az 1840. XIX. te. értelmében Szabadalmazott Kereskedelmi Társulattá, 1851-ben császári rendeletre Csász. Kir. Szabadalmazott Kereskedelmi Testületté, végül 1887-ben az 1884. XII. te. nyomán Debreceni Kereskedő Társulattá szervezték át. Történetét 1.: Nagybákay (Rickl) Antal: A Debreceni Kereskedő Társulat 240 esztendős múltja. (Debrecen, 1938.) 3 A Debreceni Nemes Vasáros Társaság néhány évvel a kalmártársaság megalakulását követően jött létre, és működött önállóan 1851-ig, amikor császári parancsra feloszlott, tagjainak be kellett lépniök a Cs. K. Szab. Kereskedelmi Testületbe. Történetét 1.: Rickl Antal: A Debreceni Nemes Vasáros Társaság története. (Debrecen—Karcag, 1930.) 193
