A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1986 (Debrecen, 1987)

Régészet, ókortudomány - Gesztelyi Tamás: A Déri Múzeum gemmagyűjteménye

35a ábra 35b ábra 37. L. sz. DF R. XI. 10. Áttetsző sárga karneol; ovális, lapos, 1,5 x 1,32x0,4. Mezítelen Sol (Héliosz) quadrigán áll, szemből, feje oldalra fordítva, rajta sugárkorona. Egyik kezét felemeli, a másikban ostor. Az ágaskodó lovak közül kettő jobbra, kettő balra fordulva oldalról látható, fejüket ellentétes irányba fordítják. Lábuknál két kerék oldalnézetben. Alapvonal. i. sz. 3. sz. A témához: Előfordul mágikus gemmákon: Bonner 148 sk; Delatte—Derchain 217 skk. Nr. 295—6. A 3. sz.-ban érmeken ugyanígy jelennek meg a triumphusi kocsik is {Brilliant, The Arch of Septimius Severius (1967) 178 skk.). A típushoz: AGD 1/3 2645; III К 157; IV Hbg 81. A kidolgozás jellemzői: Igénytelen munka. Aránytalan formák, Sol nagy fejjel, rövid lábakkal, a lovak hosszú lábakkal és rövid testtel. A belső részletek hiányoznak. 38. L. sz. DF R. XI. 16. Vörös karneol; ovális, lapos; 1,4x 1,0x0,3. Álló Fortuna hosszú khitónban, szemből, feje oldalra fordítva. Egyik kezében bőségszaru és lelógó köpeny, a másikban kormánylapát. Alapvonal. i. sz. 3. sz. A témához: Ábrázolása a hellenisztikus kor óta gyakori, ekkor kapott jelentős szerepet a vallási életben. Rómában először pénzen i. e. 37-ben jelent meg, előlapján Octavius fejével, talán a Sextus Pompeius elleni küzdelemre utalva (BMC Rep. I 593 Nr. 4313; III Pl. 58, 17). Az i. sz. 3. sz. végéig igen kedvelt jelszó, leggyakoribb elnevezései Fortuna Redux, Fortuna Augusti. Gemmákon többnyire az i. sz. 2—3. sz.-ban fordul elő, igen gyakori a cyrénéi nomophylakion lenyomatai között {Maddoli 188—220). Roscam, Bull. Inst. Beige de Rome 43 (1973) 31 sk. 123