A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Történelem - Rácz István: A cívis fogalma

A polgárjog megszerzésének feltételeit és körülményeit vizsgálva, arra a következtetésre juthatunk, hogy Debrecenben a polgárság közössége a zártság jegyeit öltötte magára. Ha még ezekhez az ismertetett jegyekhez hozzávesszük a tudati elemeket is — amelyekről a szakirodalom már kimerítően tájékoztatott" —, még határozottabban megfogalmazhatjuk körülbástyázott jellegét. Ez а к örül határol tság mégsem volt teljesen merev, mert egy nagyobb közösség részeként formálódott egységgé, és szükségszerűen sok szállal kötődött a korabeli társadalmi környezethez. A külső világból nyerte népi utánpótlását, s oda bocsátotta ki népfeleslegét. Ezért a debreceni polgári közösségben szükségszerűen megmaradtak, a viszonylagos zártság ellenére is, a társadalmi és lokális mozgás lehetőségei. A polgárjog nem kötötte véglegesen a városi közösséghez a cívist. A polgárjogot bármikor bárki letehette, attól függetlenül még továbbra is a városban lakhatott. Nagyobb méretű polgárjogtól való megválásnak lehetünk tanúi 1775-ben, amikor a béresföldek osztására került sor, s ehhez a concivisséget ismételten igazolni kellett. A földosztó deputásusok ekkor azt jelentették, hogy „némelyek az utolsó deputációba a concivisségről tellyességgel le mondottak", s így 168 contribuens gazdának „a föld ki nem adódott, azon okon, hogy magokat nem conciviláltatták".

100 Egyértelmű tehát, hogy nem erősítették meg a polgárjogukat, vagyis letették. Nincs arról tudomásunk, hogy ezenkívül valamikor is ilyen tömegben váltak volna meg a polgárok előjogaiktól, legfeljebb szórványjelenségként fordult elő.

101 De a polgárjogok közé tartozott az is, hogy valaki úgy mondott le a concivisségről, hogy egyúttal a városból is kiköltözött. Ez természetes is, hiszen a polgárjoghoz a szabad költözködés jogát is odasorolták. Szabó István egészen korai példáját idézi a városi tanács ilyen jellegű elvi állásfoglalásának. A magisztrátus 1608-ban azzal az indoklással engedte kiköltözni Debrecenből egy Kiss Balázs nevezetű polgárát, „Hogy mivel az város szabadsága az

r hogy mindnek, az ki akar lakni kimenni az városból, kimenjen és mehessen, az ki meg akar maradni, megmaradhat."

102 A század végén is a debreceni magisztrátussal összekülönbözött s a városból is távozni kívánó Bernáth János ügyében közbenjáró Bihar megyei szolgabíró levelére a tanács azt felelte, hogy „akar mely nemes királyi városban, úgy mi közöttünk is, senkit concivitasi kötelességben akarattya ellen nem tartunk". A polgáreskü is külön pontban írta elő a cincivisi állapontból való kiállást, csupán azt a feltételt szabta, hogy az elöljáróknak jelenteni kell.

103 Bernáth János is tehát a tanács véleménye szerint távozhat a városból, ha „ő kegyelme mint concivist concernaló dolgokat difficuhásokat velünk conplanallya; különben es addig nem absolvalhattyuk, hanem rajta, mint cívisünkön jurisdictionkat fenn tartjuk".

104 A polgárjog letételének s a városból való távozásnak többféle oka volt, leginkább azonban anyagi háttere ismerhető fel. Különösen a XVII—

XVII1. század fordulójának nehéz évtizedeiben sok embert a súlyos adórendszer (porció) hajtott ki a városból, de a megélhetés kényszere később is taszító tényezőként szerepelt. A XVII. század végén a városi jegyzőkönyvekben sűrűn tűnnek elő a városra szállott üres telkekről szóló bejegyzések, amelyek valójában deserták voltak,

105 feltehetően egykor polgárok ülték meg azokat. Bizonyára abba a kategóriába sorolhatók, mint 1701-ben a Kisúj utcán Piski Andrásné telke, aki porciója elől elszökött, s így az a városra szállott.

106 Előfordultak olyan esetek is, hogy a polgárok ideiglenesen kiköltöztek a városból, de concivisségüket továbbra is megtartották. Ilyen példákat a városlakó nemesek életéből tu99 Balogh István: Debreceniség. Studia Litteraria VII. 1969. 11—53. KIny. 100 1775. május 5-én kelt bejegyzés. IV.A.1011/a/67.95, P. 226. 101 ZoltaiLajos: i. m. 43. 102 Szabó István: i. m. (A debreceni közösség.) 75. 103 Lásd 65. jegyzet. 104 Bihar megye szolgabírójának levele Debrecen városhoz, 1697. június 24. 1V.A.101 l/m/l P. n. 105 IV.A.1011/a/22. P. 596,, Uo. 24. P. 518., 574., 588. Uo. 25. P. 337., 417. 106 1V.A.1011/a/25. P. 120. 92