A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Történelem - Nyakas Miklós: A kállói végváriak és a török hódoltság az 1660-as években. Egy vallatási jegyzőkönyv tanulságai

den levő katona volt 12 (9%), nemesember volt 19 (14,3%), „szabad legény" volt 16 (12%), mesterember 21 (15,8%), egyéb pedig 4 (3%). Megjegyzendő, hogy a szabad legények és a hajdúk alatt egyértelműen katonákat kell értenünk, a nemesemberek jelentős hányada szintén végvári katona lehetett, s az egyéb kategóriába sorolt négy fő a jelek szerint szintén katona. Ez utóbbiak esetében ezt szinte bizonyossá teszi megjelölésük: „Fő Generális ur Ő Nagysága szolgája, itt való lakos", „harangi kapun való cirkáló", „mostan szabadult rab", „Magyar Mihály (az említett katona) szolgája". Megállapíthatjuk tehát, hogy a kihallgatottak döntő hányada katonaember volt. Nem lepődhetünk meg azon, hogy a kihallgatottak túlnyomó része nem tudott semmit a kallói végváriak hódoltságbeli viselt dolgairól. Mások egyébként is az ismeretes tényeket variálták, ismét mások csak általánosságban hallottak bizonyos esetekről. Nem véletlen, hogy sokan vallottak Marcza Jánosra és társaira („eők hozták el a Czifra Hasszán lovait"), őket ugyanis a váradi basa Csáky Ferenchez írt levelében már megnevezte, s ezt a vallomást tevőknek tudniok kellett. Ugyancsak előkerült a már emlegetett Magyar Mihály neve, akinek tettei ekkor már ugyancsak széles körben ismertek voltak. Fény derült az erdélyi katonákkal való összetűzésre, magyarországi és erdélyi jobbágyok sarcoltatására, a délszlávok lakta területeken történt fosztogatásokra stb. Kérdés, hogy a kassai főkapitány maga milyen eredményeket várt az elrendelt vizsgálattól, azonban szinte bizonyos, hogy nem remélte a kilengések végleges megszűnését. Kallóból például meglepően kevés katonát idéztek be Kassára a hadiszék elé, s tudjuk azt is, hogy azok közül gyakorlatilag egyedül Seres Pál jelenhetett meg. Közreadjuk a kassai hadiszékre megidézett egyéb végvárak katonáit is, legalább szám szerint említve őket. Ebből kiderül, hogy a kállóiak tettei nem is eshettek súlyosan latba, hiszen a legsúlyosabb kilengéseket a borsodi várak katonái, mindenekelőtt a szendrőiek követték el. Egyedül ebből a végvárból hatvannyolc katonát idéztek be, míg Kallóból összesen csak hetet. A forrásközlésnél a leglényegesebb részeket szó szerint idéztem, s ezeket idézőjelbe tettem. A lovas és a gyalogos katonák megjelölése az eredeti forrásban latinul történt, ezt mindenütt magyarul adtam vissza, ugyancsak latinul adja forrásunk a „nem tud semmit" gyakran elhangzó kijelentést, amelyet én szintén magyarra fordítottam. A vezetékneveket mindenütt betűhíven adtam meg, a keresztnevek esetében ettől eltekintettem. Az ékezeteket — ahol értelemzavaróak voltak — kiegészítettem, s ugyanez mondható el a központozásról is. A közlendő anyag forrása: Magyar Országos Levéltár. Csáky család központi levéltára. P.71. F.265. 119.cs. Az iratcsomó eredetileg nem rendezett. Csáky Ferenc kassai főkapitány parancsára készült jegyzőkönyv, amelyet Vér Mihály kallói vicekapitány elnökletével tartottak 1668. okt. 7. és 8. Kérdés: „Tudod é, hallottad é Láttad e ezen a nyáron a Békességh bontogatok kik lehettek volna, a keszténységnek, Szegénységnek Marháit tolvajul kik hajtották volna? Praedaltak, dúltak volna és a szegénységet akár Rácz, Oláh vagy Magyar rablották, sarczolták volna, éltök vágták volna?" 1. Aranyász János 40 éves lovas katona: „Tudom bizonyosan hogy Fekete Tamás Magyar Mihállyal edgyütt oda alá járt Rácz országban, s azóta már csak Kullogóba vágynak." 2. Kiss Pál 30 éves lovas katona: Semmit nem tud. 3. Kiss György hajdúrenden levő 28 éves: Semmit nem tud. 4. Halászi László 30 éves lovas katona: Semmit nem tud. 5. Danczi András 22 éves lovas katona: Semmit nem tud. 6. Deák Márton 23 éves lovas katona: Semmit nem tud. 7. Dóka György „Haydu rendbeli" 40 éves: Semmit nem tud. 8. Szolnoki János 23 éves lovas katona: Nem tud semmit. 69