A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Régészet - M. Nepper Ibolya–Sz. Máthé Márta: A Hajdú-Bihar megyei múzeumok régészeti tevékenysége 1981–1985 (Leletkataszter)

mert elértük az érintetlen réteget, az árok üresnek bizonyult, leszámítva a néhány szórványos tiszapolgári cserepet. A 2. árok déli sarkában, valószínűleg gödörben, melynek széle nem látszott, összetört tiszapolgári edény darabjai feküdtek, 130 cm mélységben. Közben a homokbánya gödrében is figyeltük a kotrógép munkáját. A nyugati oldalon sikerült megmenteni egy mintegy 100 cm mélységben magányosan lévő kerek tűzhely ma­radványait, mely részben cserepekkel volt kitapasztva, majd használaton kívül (?) cserepek­kel betöltve, talán hulladékgödörként használva. A kora első látásra későbronzkori, köze­lebbit csak restaurálás után mondhatunk róla. NAGYLÉTA — Legelő. A legelő déli szélén lévő homokdombról kicsiny, vékony falú edényből ké­szített orsókarikát és császárkori fibulát adtak be 1982-ben a múzeumba (ltsz. IV. 82. 90. 1-2.). PÜSPÖKLADÁNY — Eperjes-völgy (November 7. Tsz, Kelenc). Az 1977 óta folyó tervásatás 1982-ben befe­jeződött. A feltárt terület nagysága meghaladta a 15 000 m 2-t. Erről az óriási területről 637 sír került elő összesen. A temetőt a X. századtól a XI. század végéig használták. A teljesen bolygatatlan temetőből előkerült sírok egyharmada gyermeksír volt. A temető szélein min­den oldalon biztonsági szelvényeket csatlakoztattunk a feltárt területekhez, ezek átlagosan 6—10 méter szélességben, 35—60 méter hosszúságban húzódtak. így megnyugtató módon zárhattuk le a Püspökladány, Eperjes-völgyi honfoglaláskorban induló és I. László korával záródó temető feltárását. — Görbe-hát. 1984-ben Besenyi István, Püspökladány, Úttörő utca 76. szám alatti lakos ajándékaképpen kerültek a Déri Múzeumba császárkori telepről származó korongolt, szürke, veres és homokszínű edények duzzadt, kihajló és vízszintes peremei, fül és edényfenék; ko­rongolatlan, ujjbenyomásos díszű edények darabjai (ltsz. IV. 84. 10. 1—2.). — Szél utca 13. A ház udvarán emésztőgödör ásása során csontvázas sírt bolygattak meg, melyből egy szürke színű, korongon készült kiöntőcsöves avar edény került a múzeum­ba, m.: 19,5 cm, szá.: 12,2 cm, fá.: 9 cm. (19. kép) — Temetődomb. Császárkori telepből származó fenőkő és edénytöredékek kerültek a Déri Múzeumba, az edénytöredékek között található egy terra sigillata feneke és több sikált cikkcakk díszítésű oldaltöredék. Az ajándékozó ugyaninnen származó átfúrt cserépbogrács peremet is beadott a Déri Múzeumba (ltsz. IV. 84. 9. 1—3.). SÁRRÉTUDVARI — Hízóföld. A Bocskai Tsz területén meliorálás közben megbolygattak egy kis dom­bot. Az előkerült régészeti leletanyag honfoglaláskori volt. Az 1983 — 1985 között végzett leletmentő ásatás során feltárásra került 262 Ny—K-i főirányítású honfoglaló sír. A hon­foglaláskori temető' részben megbolygatott egy csontvázas rítusú középső bronzkori teme­tőt, melynek 7 sírját feltártuk. A X. századi temető délnyugati részén a későbronzkori hajdú­bagosi csoport 22 sírból álló kis urnatemetője került elő. A sírokban kisméretű urnák, kevés bronzmelléklet, turbános fedő és fedőtálak voltak. A X. század első kétharmadában használt temető leletanyaga kiemelkedő gazdagságú. A férfisírok zömében szimbolikus lovastemetkezés figyelhető meg. A lábfejek fölött, attól 10—15 cm-rel magasabban kerültek elő a lószerszámok (zabla, hevedercsat, kengyelpár). Találtunk lóval való temetkezést is, de ez is csak részleges volt, a sírba csak a koponyát és a 4 lábat tették. Ezek minden esetben 5, 10, 20 cm-rel magasabban voltak, mint az emberi 58

Next

/
Oldalképek
Tartalom