A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Régészet - M. Nepper Ibolya–Sz. Máthé Márta: A Hajdú-Bihar megyei múzeumok régészeti tevékenysége 1981–1985 (Leletkataszter)

17. kép KÖRÖSSZEGAPÁTI — Béke u. 20. A telek kertjében szántással Árpád-kori telepnyomokat hoztak felszínre. Helyszíni szemlénk során megállapítottuk, hogy egy kemencét bolygattak meg. Leletek: téglaszín-fekete foltosra égett, haséltől a feneke felé ellaposodó cserépbogrács töredékei, vízszintes peremén téglalap alakú páros fúrt lyuk, különböző vastagságú, korongolt, homokszín, téglaszín, fekete foltosra égett 6 db cserépbográcsból származó, össze nem illő töredékek (ltsz. IV. 84. 3. 1—2.). — Pál-lapály. A határrészt a körösszakáli Kossuth Tsz bérli és használja közel egy évtizede homokbányaként. A homokbányából előkerült leletanysg a középső neolitikus esztári csoporthoz tartozik, részben pedig a későbronzkori hajdúbagosi csoporthoz. A bánya művelése során megbolygattak és tönkretettek egy X. századi temetőt is, amelynek 35 sírjához tartozó leletanyagot Monok Sándor tanár gyűjtötte össze évekkel ezelőtt, s ajándékozta 1982-ben a múzeumnak. (18. kép) 1985. szeptember 16—21. között leletmentő ásatást szerveztünk a Pál-lapályon fekvő homokbányában. Az érintetlen részen kijelöltünk két 2 méter széles, 16, illetve 21 méter hosszú árkot, egymástól 18 méter távolságra. Az 1983-as leletmentés alkalmával itt már került elő néhány esztári és későbronzkori gödör. A felszíni leletek alapján várható volt, hogy újabb gödrök kerülnek elő, de legalább valamilyen telepjelenség. A felső réteget a helyszínen dolgozó kotrógéppel szedettük le, utána kezdtünk kézi erővel dolgozni. A vegyes kevert földben konkrét objektumot nem észleltünk, csak szórványos tiszapolgári jellegű cserepek kerültek elő. Az 1. árokban 50 cm-nél abbahagytuk a munkát, 56