A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Muzeológia - Gazda László: Jelentés a Déri Múzeum és a megyei múzeumi szervezet 1985. évi munkájáról

német megszállás és a felszabadulás időszakában — 4 ív; Balogh István: Ecsedi István élete és munkássága Folklór és ethnográfia 20. szám, a KLTE Néprajzi Tanszékével közös kiadvány; V. Szathmári Ibolya—Varga Gyula: Szőttesek Hajdú-Bihar megyében; Hajdú-Bihar megyei néphagyományok I. a Hajdú-Bihar Megyei Tanács kiadványa — 10 ív, a Múzeumi Kurir 44., 45., 46., 47. számai. Az év során 15 fő részvételével beindítottuk a múzeumi szervezeten belüli intenzív angol és a német nyelvű nyelvtanfolyamot, 1 fő tanult a minisztérium szervezésében indult kétszer öthetes, intenzív nyelvtanfolyamon, 3 fő magánúton folytatta idegennyelvi tanulmányait. Az egyéni tudományos tevékenység 1985-ben újabb eredmények által gyarapította múzeumi szervezetünket. A régészeti osztály munkatársa, M. Nepper Ibolya dr. elkészítette a „Szentgyörgy (Kismacs) Árpád-kori templomának feltárása — A falu a XIII—

XIV. században" című feldolgozását 2 ív terjedelemben (dr. Módy Györggyel közös munka, DMÉ 1983—84). „Régészeti leletkataszter 1981—1985." Készült ugyancsak 2 ív terjedelemben (Sz. Máthé Mártával közös feldolgozás, DMÉ 1985.), részt vesz a Honfoglaló Corpus MNM, valamint a Gepida Corpus ELTE Rí munkatársaival közös, tudományos munkában. Tudományos előadást tartott nemzetközi szlavisztikai konferencián („Adatok a bizánci kultúra bolgár közvetítéséről, néhány X—

XII. századi Hajdú-Bihar megyei lelet kapcsán") és a szláv írásbeliség egyik megteremtője halálának 1100. évfordulójára rendezett emlékülésen. Megjelent publikációi voltak: „Báránd története a török hódoltságig" (dr. Módy Györggyel közös), In: Báránd története és néprajza 12—41.; „Császárkori telep Biharkeresztes—Ártánd-Kisfarkasdombon I—II. DMÉ 1981. 67—115 és DMÉ 1982. 101—249. Sz. Máthé Márta doktori disszertációjának elkészítése 1986. évre húzódik át. Elkészítette M. Nepper Ibolya dr.-ral közösen a „Régészeti leletkataszter 1981—1985." című munkát, átdolgozta a herpályi előzetes jelentést (a BMÉ számára), elkezdte a bakonszegi bronzkori telianyag feldolgozását, részt vesz a PBF és teliprogram keretében indult tudományos munkában. A történeti osztály munkatársa, dr. Módy György elkészítette a „Szentgyörgy (Kismacs) Árpád-kori templomának feltárása — A falu a XIII—

XIV. században" című feldolgozását (M. Nepper Ibolyával közös munka), megírta tanulmányait „Építészettörténeti jelentőségű régészeti kutatások Hajdú-Biharban 1944—1984" (0,8 ív, DMÉ 1984) és a „Földrengések a régi Debrecenben" (0,8 ív, Debreceni Szemle 1986./1.) címmel, s elkészítette a Hortobágyi Pásztormúzeum új, állandó kiállítása forgatókönyvének történelmi részét. Tudományos előadást tartott „Kora Árpád-kori falvak a Hortobágyon" és „Tájkutatás-tájtörténet eredményei és feladatai" témakörökben. Ez évben megjelent publikációi: „Báránd története a török hódoltságig" (M. Nepper Ibolya dr.-ral közös) In: Báránd története és Néprajza 12—4L); „Debrecen Árpád-kori és középkori régészeti kutatottsága". In.: Debreceni Szemle 1985/1. sz. 171—181.) Benkő Éva elkészítette „A nagycsalád a Medvesalján" című 4 íves tanulmányát, feldolgozta egy debreceni kereskedői család kiházasítási iratanyagát (2 ív a DMÉ 1985.) Dr. Gazda László elkészítette a „Múzeumügy fejlődése Hajdú-Bihar megyében 1945— 1985." In.: DMÉ 1983—1984. Megjelent a „Lesz magyar újjászületés!" (Egy múzeumi kiállításról) című feldolgozása, In.: Történelmi pillanat 1. 77—84., a KISZ Hajdú-Bihar Megyei Bizottságának Közleményei VI., recenzió készült a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve 11. (1984) számáról, In.: Debreceni Szemle 1986/1. szám. A néprajzi osztály vezetője, dr. Varga Gyula elkészítette az önálló kötetté bővült, debreceni szíjgyártómesterségről készült feldolgozását (3 ív), megszerkesztette a „Három nyíradonyi nótafa" című kiadványát, a népi táplálkozás témakör a tervezettnél nagyobb feldolgozássá bővült, befejezése 1986-ra áthúzódó, dr. Gazda Lászlóval közösen elkezdte a „Népművészet Hajdú-Bihar megyében" című kötet szerkesztői munkáit, megírta a Hortobágyi Pász474