A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Bényei Miklós: Műveltségi viszonyok a reformkor kezdetén

bői csupán a selmeci bányászati akadémiát és erdészeti tanintézetet — a királyi kincstárból —, valamint a katonai határőrvidék elemi iskoláit — a katonai, végvidéki kincstárból — finanszírozták.

55 A közép- és főiskolákat a különböző alapítványok és alapok, az e célra lekötött javadalmak, jószágok jövedelméből és a magánosok adományaiból létesítették és tartották fenn. A Mária Terézia által felállított egyetemi és tanulmányi alap a pesti egyetem, illetve a katolikus jogakadémiák, líceumok és gimnáziumok működtetésére szolgált.

56 A katolikus gimnáziumok kb. kétharmadát a szerzetesrendek tartották fenn, háromnak a költségei a vallásalapot terhelték. A papneveldék kiadásait saját alapítványaikból és az érseki-püspöki jövedelmekből kellett fedezni.

57 A három katolikus konviktust segélyezték és ösztöndíjakat fizettek az ún. konviktusi és a tandíjalapból.

58 A görögkeleti iskolák költségfedezetét zömmel az ún. illír nemzeti alap adta; ezen kívül a karlócai líceumnak és szemináriumnak külön alapja volt.

59 A protestáns kollégiumok, gimnáziumok szintén alapítványokból és adományokból éltek.

60 Az elemi iskolák túlnyomó többségét a városok, falvak, hitközségek vagy a földesurak, ritkábban a céhek állították fel és tartották fenn. A katolikus magyar és bánsági, valamint a horvát elemi (nemzeti) iskolai alapokból legfeljebb a normaiskolák támogatására futotta.

61 Könyvtárak, múzeumok A könyvtári, múzeumi és egyéb gyűjtemények differenciálódása, különválása a reformkor elején még alig indult meg. Jól példázza ezt az 1802-ben Széchényi Ferenc gróf által alapított és az 1807: 24., valamint az 1808: 8. te. révén országos, rendi pártfogás alá vett Magyar Nemzeti Múzeum: egy intézmény keretében működött az érem- és régiségtár, a természetrajzi osztály, valamint az elsődlegesen hungaricaanyagot tartalmazó könyvtár. Európa egyik legjelentősebb múzeuma, a hazai tudomány fontos gócpontja volt. Anyagának felhasználását azonban nehezítette, hogy épülete nem megfelelő.

62 Jól el voltak látva könyvtárakkal a közép- és felsőfokú tanintézetek; a kevés számú szakkönyvtár is ezekben található (Georgikon, Magyaróvár, Selmec). Az ország legnagyobb és legértékesebb könyvgyűjteménye a pesti Egyetemi Könyvtár. Mellette az egri érseki líceumban, Kalocsán, Nagyszombaton és a nagyobb protestáns kollégiumokban (Debrecen, Sárospatak, Pozsony stb.) volt még jelentős és rendszeresen gyarapított könyvtár. Számottevő könyv- és kéziratgyűjteményeket birtokoltak a magánosok: a gróf Ráday család Pécelen, Jankovich Miklós, a Teleki grófok, a történész Horvát István, Bene Ferenc orvosprofesszor Pesten stb.

63 Hiányoztak viszont a polgári értelemben vett, az ún. nagyközönség igényeit 55 Faller, 1871. 9.; Fényes, 1842. 3. köt. 28—29. 56 Felhő—Vörös, 1961. 488.; Schvarcz, 1869. 77.; Dárday Sándor: Alapok. = Magyar jogi lexikon. 1. köt. (Bp., 1898.) 171. 57 Jelentése a VKM felügyelete és kezelése alatt levő különféle alapok és alapítványok kivizsgálására kiküldött 12 tagú bizottságnak (Pest, 1872.) 27—28., 16., 187. 58 Felhő—Vörös, 1961. 488. 59 Paulinyi Oszkár: A Helytartótanács levéltára. (Bp., 1954.) 290—291.; Magda, 1819. 122. 60 Bajkó, 1976. 106.; Magda, 1819. 120—122. 61 Felhő—Vörös, 1961. 291., 488.; Mészáros, 1968. 126.; Bajkó, 1976. 27—28.; Kovács Albert: Egyházjogtan. (Bp., 1878.) 661. 62 Minderről: Magyar törvénytár. 1740—1835. évitörvénycikkek. (Bp., 1901.) 361. és 407.; Hivatalos Jelentés a' Magyar Nemzeti Museum ál lapotjárói. 1826. ápr. 17. = Ogy írásai 1825—27. 1. köt. 355—369.; Magda, 1819. 118.; Berlász Jenő: Az Országos Széchényi Könyvtár története 1802— 1867. (Bp., 1981.) 44—48., 63—82., 85—165. 63 Fülöp Géza: A magyar olvasóközönség a felvilágosodás idején és a reformkorban. (Bp., 1978.) 159—164. (A továbbiakban: Fülöp, 1978.); Fülöp Géza: A felvilágosodástól 1848 márciusáig. = A könyv és könyvtár a magyar társadalom életében. (Bp., 1963.) 308. (A továbbiakban: Fülöp, 1963.); Kuun Géza: Budapest 1820 ban. = Erdélyi Múzeum, 1902. 4. 446