A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Tóth Béla: Locke filozófiájának hatása Debrecenben

gaszkodó idős tanártársaival és a debreceni lelkészekkel is megismertethesse. 3 Legkézzelfog­hatóbb nyoma a Locke tanításaival való megismerkedésnek azonban az, hogy Groningen­ben hallgatta Johann Barbeyracot (1674—1744), a jogtudomány és történelem professzorát, akiről már Groningenből nagy elismeréssel nyilatkozott Becknek, megemlítve, hogy gazdag és válogatott könyvtárát úgy használja, mint a sajátját, 4 Barbeyrac pedig köztudomásúan Locke mérsékelt követői közé tartozott. 5 Maróthi kollégiumi tevékenységét a történelem tanításával kezdte, amelyet Chr. Keller (Cellarius, 1638—1707) História universalis с. tankönyve alapján adott elő. A történelem­hez hozzácsatolta az ó- és újkori földrajz folyamatos előadását, 6 s velük párhuzamosan részletesen ismertette a görög és római régiségtant (Antiquitates Graecae, A. Romanae), amelyeket széles körű forrásanyag felhasználásával saját fogalmazásában tárt tanítványai elé. Ez előadások ránk maradt (kollégiumi könyvtár R. 265,266; OSZK.Quart.Latin 2069) szövegében nagyon sok nyomát találjuk Locke társadalmi nézeteinek, amelyeket az a Treati­ses on civil governement (1690) с. értekezésében adott elő, anélkül hogy ide vonatkozó forrá­sát vagy forrásait említené, ami Debrecen s az egész Magyarország akkori történelmi viszo­nyait, a Habsburgok elnyomó, rekatolizáló törekvéseit tekintve semmiképp sem lett volna tanácsos. Az Antiquitates Graecae с munka Civilia (polgári régiségek) с részének első paragra­fusaiban, ahol a görög állami intézményekről, elsősorban az athéniekről beszél, a De regio imperio című elég terjedelmes szakaszban (453—461. 1.) a királyi hatalom kialakulásáról, fejlődéséről, a trónöröklésről s királyválasztásról, a hatalom „isteni" eredetéről szólva pl. a következőket mondja: „Minthogy minden ember a senkire sem ártalmas szabadság vele­született érzékével (sensu) felruházva az életnek és halálnak ugyanazon feltételével, minden megkülönböztetés nélkül jő a világra, semmi sem nyilvánvalóbb, minthogy a természet tör­vényénél fogva mindnyájuk joga egyenlő, és semmi másnak, csak a törvényes és közös egyet­értéssel létrehozott uralomnak juttat helyet. A hatalom legfőbb méltósága tehát egykor mind a természet, mind a gyakorlat szerint, mind pedig az állandó szokás folytán a népnél volt (fűit penes populum). Régen a nagyapáknak, az apáknak s ezek elhunyta esetén az elsőszü­lötteknek különleges tekintélye volt a családban, melyet nem csupán a korral járó előjog, de főleg a zsenge és tehetetlen gyermekek gondozásának és nevelésének gondja is juttatott és a szentírások is megerősítik. Ezután mivel a második sarjadéknál a családok nemzetsé­gekké növekedtek, a közös haszon arra tanította őket, hogy vagy a civódások elcsendesítése végett—ezek ugyanis az emberek gyűlöletre és ellenségeskedésre való hajlama miatt nemcsak a polgárok, de testvérek és rokonok között is felütik fejüket —, továbbá a hadviselés vagy olyan közös veszedelem elhárítása céljából, amellyel vadállatok, szomszédok, rablók vagy idegenek fenyegették őket, főembereket (principes) válasszanak, s annak a szabadságnak egy részét, melyet egyenként hiánytalanul bírtak, elvéve, ezekre ruházzák. Hatalmukat azon­ban a nép mint az ügyek legfőbb bírája és ura erősen körülírta, és szilárd törvényekkel meg­határozta. Később aztán ezek vérszemet kapva törtetés és gonosz mesterkedések révén, go­nosz (itt nincs kitéve a szó), a törvények zabiáit nem tűrő emberektől támogatva, a törvé­nyes hatalmat, melyet a nép egyetértéséből kaptak, mérhetetlenül megnövelték, hogy az már alig különbözött a zsarnokságtól. Ezekből a kezdetekből fejlődött ki aztán apránként 3 Maróthi Descartes elavult filozófiája elleni küzdelmeit bemutattam Descartes és Debrecen с tanul­mányomban = Déri Múzeum évkönyve, 1979. (Debr., 1981.) 4 Lengyel—Tóth /.,105. 5 Barbeyracról ez olvasható az Enciklopaedia Britanicában: „In fundamental principles he follows almost entirely Locke and Pufendorf." 6 Maróthi földrajzi előadásai két diákjegyzetben maradtak ránk a kollégium könyvtárában. Könyv­tárijelzetük : R.295 a és 295 b. Tartalmukat és a velük kapcsolatos irodalmat részletesen ismertettem Maróthi György földrajzi tanulmányai с dolgozatomban = Déri Múzeum évkönyve, 1974., 805— 825. 430

Next

/
Oldalképek
Tartalom