A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Régészet - M. Nepper Ibolya–Sz. Máthé Márta: A Hajdú-Bihar megyei múzeumok régészeti tevékenysége 1981–1985 (Leletkataszter)

Bethlen Gábor-kori két újabb támpillért is a kishajó északi oldalán. Az imatermet a református gyülekezet legkésőbb 1566-ban megépítette a Szent András-templom északi kápolnája falainak felhasználásával, ekkor bejáratot nyitottak a középkori kápolna keleti falában. Pontos helyét és a belső küszöb helyét is felleltük. Több mint hatvanméteres szakaszon megleltük a XVI. századtól az András-templom 1802. évi pusztulásáig fennálló körítőfal és az azon elhelyezett északi kapu maradványait. [Irodalom: Módy György: A Nagytemplom körüli ásatások eredményei = A HajdúBihar Megyei Múzeumok Közleményei 40. sz. (Debrecen, 1982.) 69—77. — Módy György: A Szent András-templom és a Verestorony kutatása 1980-ban — Debrecen 1290—1390 között. A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 42. sz. (Debrecen, 1984.) 87 p.] — Dombostanya. 1985 őszén egy hónapos kutatást végeztünk az 1660-ban elpusztult Parlag falu templomhelyén, melyet utóbbi években is jelentősen bolygattak. Sikerült fellelnünk a torony (belmérete 3,5 x 3,2 m), a 16,3 m-es déli fal és az északi fal 10 m-es szakasza maradványait, a déli és az északi falon a nyugati falhoz csatlakozó egy-egy saroktámpillért, valamint a déli falon három, az északin két további támpillér maradványát. A nyolcszög három oldalával záródó szentély déli falát két támpillérrel ugyancsak feltártuk. A falazás igen jó minőségű, a felmenő falrészek vastagsága 98 cm, a déli fal keleti támpillérje és a szentély pillérjei viszont 1,2 m szélesek. A hajó szélessége: belméret 8,7 m, jelenleg becsült hossza 22 m, tehát területünk eddig ismert legnagyobb falusi temploma, mely — eddigi információnk alapján — a XV. században épült. A kutatást 1986-ban folytatjuk. 2. kép — Fancsika, Templomdomb. Az 1573-ban már néptelen Fancsika falu templomhelyét a Béke Tsz évek óta homokbányászással bolygatta. 1982 augusztusában feltártuk a faragott kő alapozású déli fal és a szentély maradványait, a felmenő téglafalaknak csak helyenként 39