A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)
Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Vásárhelyi Ilona: Csokonai A’ Szabadság című versének ismeretlen másolata a Debreceni Irodalmi Múzeumban
a latin nyelvű visel címet: Echo Corollárium. A vers nagy valószínűség szerint dalszöveg, a felvilágosodás korában divatos visszhangdalok egyike, bár éneklési utasítás nem fűződik a vershez. A két magyar nyelvű, szerző és cím feltüntetése nélkül lejegyzett versben Csokonai korai műveire ismerhetünk. A két vers mondanivalója között szoros rokonság van. Az első A' Szabadság, a másik A Poeta tsak gyönyörködni szeret nem kíván ő semmi egyebet című vers. Mindkettő a természet szépségének, a szabadságnak dicsérete, szembeállítva a földi kincsek, a gazdagság múlandóságával. Gondolatilag e két vers erős kötődést mutat a pásztorjáték mondanivalójához. A jelen dolgozat A' Szabadság című versre koncentrál, s azt próbálja bizonyítani, hogy ez a kritikai kiadásban 6 nem ismert másolat jóval korábbi, mint az ismert másolatok, és föltehetőleg Csokonai saját kéziratát vette alapul a másoló. A' Szabadság című Csokonai-vers keletkezési éve erősen vitatott. Az ún. Zöld-kódex (továbbiakban ZC) 7 alapján a kritikai kiadás még a poétái osztályban írott versnek tekinti, így születését 1786-ra teszi. 8 Juhász Géza és az ő kronológiáját követő összkiadás 9 1792-ből, a saját szerkesztésében és jegyzeteivel ellátott 1955-ös debreceni kiadás 10 1793-ból származtatja a verset. Vargha Balázs az általa szerkesztett összkiadásban 11 az 1789-es versek között szerepelteti A' Szabadság című verset. A kritikai kiadás szerint mind a tartalmi, mind a formaijellegzetességek alátámasztják azt a feltevést, hogy a poétái osztály idején, annak második felében, s nem iskolai órán, hanem otthoni kidolgozás után kapta meg a vers végleges alakját. Ez az álláspont azonban véleményünk szerint éppúgy nem bizonyítható, mint a későbbi keletkezést vallók nézete, amelyhez magam is csatlakozom. Fölvethető úgy is az időrend kérdése, nem arról van-e szó, hogy az iskolai gyakorlatok egyikét-másikát Csokonai néhány évvel később átírta, s e vers is a fejlettebb, kidolgozottabb változatával került — talán épp a tartalmi rokonság miatt — a zsengék közé a ZC-be. 12 A fenti kérdés számunkra azért fontos, hogy megállapítsuk, hány év telhetett el a vers és az itt tárgyalt másolat keletkezése között. A számításba jöhető keletkezési évek és a vizsgált másolat keletkezése (1795) között eltelt idő minimum 2—3 év, maximum kilenc év. De még ha feltételezzük azt is, hogy 1795-ben csak a pásztorjáték szövege került be a kéziratos füzetbe, és az üresen maradó lapokra csak később jegyezte le a másoló a verseket, akkor is csak néhány évvel kell megnyújtanunk az időintervallumot, de semmiképpen sem számolhatunk többel, mint tizenkét-tizennégy évvel a keletkezés legkorábbi lehetőségétől számítva. Feltételezésünket némiképp támogatja, hogy az egész kéziratköteg végén Napóleon nevét formázó tollpróba látható, valamint az, hogy a vizsgált verset is egy korai Csokonai-vers követi a kéziratban, amelyek után még üres oldalak következnek. Mindebből arra lehet következtetni, hogy a másolat még Csokonai életében keletkezett. A költő életében azonban A' Szabadság című vers nem jelent meg nyomtatásban, vagyis kéziratról történt a másolás. A kritikai kiadás három későbbi másolat létezéséről tud, ezek azonban a XIX. század elején keletkeztek, s közülük egy csak a vers második versszakát őrizte meg. E másolatok mindegyikéről feltételezhető, hogy nyomtatott kiadás alapján készültek. 13 Mivel a másolat írásképe és helyesírása erőteljes debreceni vonásokat mutat, alapunk 6 Csokonai Vitéz Mihály összes művei. Költemények 1. 1785—1790. (Sajtó alá rendezte, a jegyzeteket és a bevezető tanulmányt írta Szilágyi Ferenc, Budapest, 1975) 453. 7 Zöld-kódex (ZC): Csokonai zsengéinek és későbbi hozzátoldásainak autográf gyűjteménye a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának kézirattárában (K 672/IV, 32a—102a). 8 Csokonai Vitéz Mihály összes művei (i. m.) 454. 9 Juhász Géza: It 1955. 15. Csokonai Vitéz Mihály összes versei I— II. (Sajtó alá rendezte Vargha Balázs, Budapest, 1967). 10 Csokonai Vitéz Mihály elegyes poétái munkái (Szerk. és a szükséges jegyzeteket írta Juhász Géza Debrecen, 1955). 11 Csokonai Vitéz Mihály minden munkája I— II. (Összegyűjtötte, a szöveget gondozta és a jegyzeteket írta Vargha Balázs, Budapest, 1973). 12 Ezt az is alátámasztja, hogy a ZC-ben közeikorú tisztázatként olvasható a vers. 13 Vö. a kritikai kiadás, Költemények 1. 453.
