A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Szilágyi Ferenc: Földi János önállóan megjelent ismeretlen alkalmi verse

Szilágyi Ferenc Földi János önállóan megjelent ismeretlen alkalmi verse A közelmúltban mutattam be Földi János csaknem félszáz oldalas „lakodalmi vers"-ét, amely A' férjhez vágyó Fillis és oktató Anna címmel jelent meg Pesten, 1787-ben, s voltaképpen a holland J. Cats latin nyelvű verses munkájának fordítása.

1 A „Tudósítás"-nak nevezett előszóban F. J. névbetűkkel jegyzett mű mindössze két példányban ismeretes: a prágai Egyetemi Könyvtár Kubelik- (Széli-) gyűjteményében s az OSzK-ban.

2 Most pedig egy verses Földi-unikumról adhatok számot, amely szintén alkalmi, lakodalmi vers, de jóval rövidebb, eredeti mű, s egy évvel A' férjhez vágyó Fillis után jelent meg, szintén Pesten, csak nem Lettner József, hanem Patzkó Ferenc betűivel. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Szüri-gyűjteményében található verses mű pontos címe ez: Tiszteletes professzor / Kozmái Sámuel úrnak, / Vitéz 'Su'sánna / aszszonnyal- / való I lakodalmára. / írta I jó barátja Földi János. Ki volt ez a Kozmái Sámuel lelkészprofesszor? A debreceni Református Kollégium anyakönyveiből tudjuk, hogy Szatmáron született, korábban Miskolcon járt iskolába, 1773-ban járta a II. osztályt az akadémiai tagozaton, Debrecenben, de a III. főiskolai osztályt csak 1776-ban végezte el (közben alkalmasint hároméves rektóriára ment valamelyik falusi iskolába, hogy pénzt gyűjtsön további tanulmányaihoz). 1781-ben Kunszentmiklóson lett rektor, majd professzor, később pedig a Tolna megyei Madocsán lelkipásztor.

3 A versben említett „Kun Grátziák" (6. old.) bizonyára kunszentmiklósi működésére vonatkozik, az a sor pedig, hogy „Menj keresett VITÉZ-Társadért Szekszárdra", azt bizonyítja, hogy Szekszárdról nősült, s későbbi Tolna megyei lelkészkedése is összefügghet szekszárdi nősülésével. Földi János, aki a vers írásakor már éppen megszerezte az orvosi oklevelet, a debreceni kollégiumban köthetett barátságot Kozmái Sámuellal: ő is 1781-ben végezte be főiskolai pályáját, s indult a kiskunhalasi rektorságra, amikor Kozmái Sámuel a másik kunsági helységbe, a kunszentmiklósi rektóriára vette útját. Az alkalmi lakodalmi vers irodalmi erényeiről különben sokat nem mondhatunk: a műfaj bevált fogásaival él, voltaképp a menyasszony, Vitéz 'Su'sánna családnevére épített szójáték adja soványka gerincét, s a klasszikus mitológia s néhány tudós idézet sem hiányzik a kelléktárból. Csupán hajlékonyabb verselésével, rímtechnikájával emelkedik valamelyest a kor átlaga fölé. Az „Éneklő kar" áriája azt mutatja, hogy — a kor szokásához híven — a felköszöntő diákok kórusban el is énekelték a lakodalmi vers zárórészét. A következőkben betűhíven közöljük a több mint százsoros verset, amely mint könyvészeti ritkaság is érdekesen egészíti ki a hadházi költő egyre terebélyesedő s új feldolgozást sürgető életművét. 1 L. Szilágyi Ferenc: „Tudós férfiú, derék és jó poéta". In: Földi János-emlékkönyv (Debrecen, 1978) 65—68. Források és adatok Hajdú-Bihar megye művelődéstörténetéhez. 1. sz. Továbbá: Szilágyi Ferenc: Földi János ismeretlen versfordítása. = ltK. 1978. 681—689. 2 Vö. i. h. 681. 3 L. Thury Etele: Iskolatörténeti adattár II. (Pápa, 1908) 313. és 329. Az idézett helyeken pontosan az olvasható: „1773. Classis II. Sámuel Kozmái, Szatmár, Miskolczina. Rector Kunszentmiklósiensis 1781. ibidem professor, dein pastor in Madocsa." (313.), illetve: „1776. Classis III. Gradus studiosorum, qui tertium annum in collegio exigerunt constituitur qui sequitur ad diem 8, maj. anni 1776. — ... Samuel Kozmái." (Uo. 329.)