A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)
Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Toroczkai Oszvald (1884–1951) debreceni évei
a maguk hitét, a maguk szemléletét akarjak a közönség előtt igazolni, akkor külön is kell csoportosulniuk a szellemi együvé tartozás alapján." 21 Holló valóban jó kapcsolatot tartott a Műpártoló Egyesülettel, erre példa Toroczkai Oszvalddal való barátsága. Amikor 1930-ban nagy sikerű budapesti, majd debreceni kiállítására került sor, Toroczkai Oszvald vállalkozott egy szép, Holló Lászlóról szóló cikk megírására. 28 Az Ady Társaság kiállításának szakmai sikere, országos visszhangja kiváltotta a Műpártoló Egyesület konzervatív szemléletű tagjainak ellenállását: 1931-ben nagy sajtóvita folyt a modernségről és a hagyományról, az üzleti szellemről és az igazi művészetről. 29 Az ellentétek még inkább fokozódtak Holló utódának, Káplár Miklósnak osztályelnöksége alatt, aki nyíltan maradinak, a fejlődés gátjának nevezte az egyesületet, s üzletnek „a debreceni rajztanárok részére a Debreceni Műpártoló Egyesület cégére alatt". 30 Az 1934. április 25-i választmányi ülésen az utolsó adys, Senyéi is bejelentette kilépését az egyesületből, s ezt írta Csók Istvánnak: „Az itteni szürkék karácsonyi kiállításán a sajtó és a közönség egyaránt megbotránkozott az anyag unalmán." 31 Az Ady Társaság kétségtelenül átvette a vezetést: a legjobb erőket tömörítette (Holló mellett Senyéit, Gáborjánit, Káplár Miklóst, Medgyessy Ferencet, Vadász Endrét, Félegyházi Lászlót), jelentős művészeket és művészetkritikusokat (Csók Istvánt, Vaszary Jánost, Rabinovszky Máriuszt, Fülep Lajost) nyert meg, kapcsolatban állt a Nyugattal és később Móricz révén a Kelet Népével. Nagy erő rejlett még abban is, hogy magas fokú szervezettséggel készítették elő rendezvényeiket, kiállításokat, s több társasági tag menedzserszerepet is vállalt. A Műpártoló Egyesület elveszítette tehát legkvalitásosabb tagjait, Hrabéczy Ernőt és Dienes Jánost kivéve. A grafikusok egy része is csak vékony szálon kötődött az egyesülethez: külön csoportot alkotott a Debreceni Grafikai Műhely Dobi Oláh István vezetésével, Bánszky Tamás, Menyhárt József, Nagy Ferenc részvételével. Mit tehetett Toroczkai ebben a helyzetben? Változatlan intenzitással dolgozott, szervezett, s igyekezett országos kapcsolatokat tartani, kiépíteni. Részben vagy jórészt neki köszönhető, hogy a Műpártoló Egyesület (1937-től Képzőművészek és Műpártolók Egyesülete — Debrecen) olyan rangos kiállításokat rendezett, mint az olasz—magyar kiállítás és a Szinyei Társaság kiállítása 1928-ban, a városközi kiállítások (Békéscsaba—Miskolc—Debrecen) 1929—30-ban, az 1941-es negyvenéves jubileumi kiállítás, az 1943-as országos jellegű grafikai kiállítás. Ezeken a tárlatokon nagy nevek tűntek fel (Aba-Novák Vilmos, Szőnyi István, Vaszary János, Fényes Adolf, Kernstok Károly, Rippl-Rónai József, Koszta József), de az Ady Társaság tagjai is, mint pl. a 40. évfordulós kiállításon, ahol Hollót kivéve minden jelentős volt egyesületi tag (Medgyessy, Gáborjáni, Berki Irma, Senyéi, Félegyházi) képviseltette magát. Toroczkai azzal akarta a Műpártoló Egyesület népszerűségét növelni, hogy amatőröket is meghívott kiállításaikra. így úttörő jelentőségűnek mondható az 1931 februárjában rendezett tárlat, amelyen először mutatkozott be pl. a fiatal Menyhárt József és Ballá László. 32 Ezt a mozzanatot hangsúlyozza később Toroczkai, már mint a Magyar Művészek Szabadszervezete vidéki titkára — ellenérvéként az Ady Társaság tagjaival folytatott vitára —, amikor ezt írta 1946-ban Debrecenbe: „A Műpártoló Egyesületnek tagadhatatlan érdemei vannak 27 Debreczen, 1931. febr. 1, 28 DFU, 1930. márc. 6. 29 Gulyás Pál Séta hat festő körül с cikke váltotta ki a vitát (Debreczen, 1931. febr. 6.), amelyre ingerülten válaszolt Pálnagy Zsigmond (DU, 1931. febr. 20.). További cikkek a DU 1931. febr. 22-i és márc. 8-i számában. 30 Káplár Csók Istvánnak küldött levele, 1934 (dátum nélküli impurum a Déri Múzeum adattárában). 31 Senyéi kézírásos levélfogalmazványa 1934. okt. 16-án(?) — DMA. 32 A Déri Múzeumban 250 alkotásból rendezték meg a kiállítást. Hírek a Debreczen 1931. febr.8-, 13-, 18-, 20-, 22-, 24-, 26-i számában és márc. 5-, 7-, 8-án. 331