A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Toroczkai Oszvald (1884–1951) debreceni évei

megnyitották az utat az érdeklődő fiatalok művészi képzéséhez, esetleg továbbtanulásához (innen indult pl. Menyhárt József is). A Művészházban Toroczkai és Lázár Béla tartott előadást, de megfordult itt Kisfaludi Stróbl Zsigmond és a Szinyei Társaság több tagja. 1925 novemberében a Művészház meghívta Debrecenbe a Szinyei Társaságot. A találkozó debreceni kiállításból, baráti beszélgetésből és előadásokból állt. A Lázár Béla és Ernst Endre által rendezett kiállítás a városházán nyílt, s a nyitáson megjelent Glatz Oszkár, Vidovszky Béla, Zádor István, Szentgyörgyi István, Sidló Ferenc. Lázár vetített képekkel kísért előadást is tartott ez alkalomból a Kollégium nagytermében, majd tárlatvezetéseket Toroczkaival együtt. Ebben az időszakban alig volt Debrecenben kiállítóterem. A művészek fényképészműteremben, könyvkereskedésben, jobb esetben saját műtermükben vagy iskolákban rendeztek kiállítást. Nagy ritkán rendelkezésre állt a városháza közgyűlési terme. Ezért volt nagy jelentősége annak, hogy a Művészház tetővilágításos kiállítóteremmel rendelkezett. A Művészház két és fél éves (1924. december 14.—1927. május 1.) fennállása alatt tizenöt kiállítást rendezett. Ezek a kiállítások kiscsoportos vagy egyéni tárlatok voltak, hiszen a tetővilágításos teremben maximum negyven festmény fért el. A nyitókiállítás után Endrő Margit karcagi keramikus bemutatójára és munkáinak karácsonyi vásárára került sor. Ezt követte Dienes János reprezentatív tárlata, amelyet Nagy Sándor János pár szobra egészített ki. Mint több kiállításhoz, ehhez a tárlathoz is csatlakozott a Művészek Majolika- és Agyagipari Telepe vásárhelyi cserepekkel, korsókkal, tányérokkal. Meglehetősen zsúfoltan rendezhették be az akkori termet a képeken, szobrokon kívül vitrinekben, asztalokban elhelyezett iparművészeti tárgyakkal. A Művészház sosem titkolta, hogy kiállításaival a tagok anyagi boldogulását kívánja elősegíteni, az igazi művészet népszerűsítése érdekében részletre is ad el képeket, hogy „a szerényebb anyagi helyzetben levő intelligens középosztálynak is lehetővé tegye, hogy a lakását művészi értékű képekkel díszítse". 1925. március—áprilisában ifj. Kovács János ötven festményből álló tárlatára került sor, amelyhez Gáborjáni Szabó Kálmán fametszetsorozata és Medgyessy Ferenc pár szobra csatlakozott. A Művészház — a magas bérleti díj miatt — három-négy hónapos nyári szünetet tartott. 1925. október 11-én nyitották meg Toroczkai Oszvald nagyszabású retrospektív kiállítását, amelyen mintegy 50 kép szerepelt. Az 1925-ös évet a karácsonyi iparművészeti kiállítás és vásár zárta, amelyen Nagy Sándor János intarziái, Bánszky Tamás és Nagy Ferenc bőrműves tárgyai, Endrő Margit kerámiái, Incze Margit ötvöstárgyai és Varga Ilus játékai vettek részt. 1925-ben Hrabéczy Ernő, Blattner Géza, Orsós Ferenc és a hajdúböszörményi Király Jenő lépett be a Művészház tagjai közé. Az 1926-os kiállítási évad eseményekben gazdag volt, egyáltalán: ez az év jelentette a Debreceni Műpártoló Egyesület és a Képző-, Iparművészek Egyesülete tevékenységének csúcsát. Az egyesület pl. megrendezte tavaszi, őszi és téli tárlatát, s ezenkívül a Művészházban nyolc jelentős kiállítást. Februárban Nagy Ferenc és dobi Oláh István közös tárlatára, márciusban Csűrös Béla retrospektív kiállítására, majd Hrabéczy Ernő és Senyéi Oláh István bemutatójára került sor. Követte ezt Balezer György és Bánszky Tamás tárlata, majd Gáborjáni Szabó Kálmán és Holló László közös kiállítása. Az őszi szezont Dienes János és Nagy Sándor János közös tárlata nyitotta, majd Király Jenő akvarellbemutatójára és a szokásos karácsonyi iparművészeti vásárra került sor. A „párosítás" általában barátságot, elvi azonosságot jelentett a Művészház kiállításpolitikájában. így volt ez a négy grafikus: dobi Oláh, Bánszky, Balezer, Nagy Ferenc esetében, akik a sokszorosítógrafika elismert művelői voltak, s akik 1926-ban dobi Oláh István vezetésével megalakították a Debreceni Grafikai Műhelyt. De elvi azonosság, közös program vállalása kötötte össze Hollót, Gáborjánit, Senyéit is, akik 1927-ben — kiválva a Műpártoló Egyesületből — megalakították a Debreceni Ady Társaság képzőművészeti osztályát. 328