A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Művészettörténet - Bíró Katalin: Koppány – Holló László történelmi képeiről

csak néhány mozzanatban befolyásolta Holló történelemfölfogását: világképének elsősorban pesszimista vonásai hatottak rá. A Szabó Dezsőhöz sok szállal — a Bartha Miklós Társaságon keresztül is — kapcsolódó népiesek

57 történelem- és társadalomszemlélete nem volt egységes, ám voltak közös vonásai, amelyeket Németh László művei foglaltak rendszerbe

58

. Holló fölfogása alapvetően különbözik e gondolatrendszerben megfogalmazott történelemértelmezéstől — a népiesek a polgárosodás korától eredeztették a magyarság történetének ellentmondásos szakaszát, míg a korábbi századokban a magyar „nemzet" fejlődésének „normális", kiegyensúlyozott szakaszát látták

59 —, és csak érinteni látszik ennek az eszmekörnek néhány elemét, anélkül hogy bármilyen kapcsolatba került volna vele. Érinti azon a ponton, ahol a népiesek a népet a parasztsággal azonosították és a magyarság történelmi fejlődését a parasztság érdekeinek nézőpontjából közelítették meg

60

. Még a magát szocialistának valló Veres Péter (1940) is — bár leszögezte, hogy alapállása szerint „a nemzeti közösség három nagy alkotó rétege, a parasztság, az ipari munkásság és az alkotó értelmiségiek", és hogy „gondolkodásom a szocialista ipari munkások és a legjobb magyar értelmiségiek felfogásával azonosult" — abban a szellemben írt, ami szerint „a parasztság az igazi magyarság, s hogy a parasztságban van az igazi jövő", „a parasztság bevonulása a magyar történelembe késik-késik, de elkerülhetetlen".

61 Emellett azonban Hollótól távol állt a parasztság idealizálása

62

. A festőnél István és Koppány vérrokonságának hangsúlyozása érinti a népiesek ideológiájának azt az elemét, ahol a középkor századaiba is visszavetített nemzetfogalom egységes lényegét hangsúlyozták

63

. István király szerepének végső pozitív értékelése pedig határos a „népre hangolt nemesség"-nek a nép tehetségét, spontán értékeit felszínre hozó, kultúrateremtő szerepét megfogalmazó elmélettel, még akkor is, ha Németh Lászlónál ez a nemesség az alkotó értelmiségi egyéniség pszichikumának sajátosságait hordozza

64

. „Ép mi magyarok vagyunk példa rá, hogy egy nép erényei önmagukban nem biztosítják történelmi sikerét. A legszebb képesség is elátkozott kincs, amíg ébresztőjét meg nem találja. A nép fölé, a képességek osztálya fölé kell egy másik osztály, az akaraté, mely a képességet szervezi, s az erények számára történelmi szerepet teremt. A népre hangolt nemesség nélkül nincs a néphez méltó történelem."

65 E fölfedezhető érintkezési pontok ellenére nem lehet véletlen, hogy a népi írók soha nem keresték a kapcsolatot a debreceni Holló Lászlóval. Pedig sokan a környező vidékről indultak pályájukon, és ismerniük kellett — az Ady Társaságon keresztül — legalább a nevét és a hírét. Ennek oka nem a népiesek irodalom-központú művészetfölfogása volt, nem zárkóztak el a képzőművészetben rejlő tudatformáló lehetőségek fölismerésétől. A kortárs képzőművészetre vonatkozó ismereteik azonban nem voltak elegendőek ahhoz, hogy megtalálják benne népcentrikus társadalomfölfogásuk művészi párhuzamát. A húszas-harmincas évek fordulóján több későbbi népiest is magába foglaló Bartha Miklós Társaság tevékenységével pár57 Sebestérty: i. m. 24—28. és 141—142., Nagy: i. m. 336. és 338., Balogh Edgár: A kelet-európai kérdés felvetése. Előadás a Sarló 1931. évi kongresszusán. In: Duna-völgyi párbeszéd. (Budapest, 1974) 320. és 324. és Magyarország története 8. (Budapest, 1976) 842. és 846. 58 Németh László: A minőség forradalma. (Budapest, 1940) és Kisebbségben (Budapest, 1942). 59 Bimbó Mihály: Pszichológizálás és nacionalizmus. (A „népiesek" nép- és nemzetfogalmának kérdéséhez.) Acta Marxistica Debrecina. Tomus XIII. (Debrecen, 1967) 5. 60 Bimbó: i. m. 7. 61 Veres Péter: Mit ér az ember, ha magyar. Levelek egy parasztfiúhoz. (4. kiadás, Budapest, 1944). 5., 6. és 32. 62 Bimbó: i. m. 9. 63 Bimbó: i. m. 7. 64 Bimbó: i. m. 3. 65 Németh László: Arany János: In: A minőség, i. m. III. 18. 312