A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)
Néprajz - Dankó Imre: A közép-európai őrnépek, népcsoportok etnikai formálódása: a chodok
Csoportöntudatuk is ezt diktálta, féltve őrizték cseh nemzeti sajátságaikat, élték hagyományokban gazdag életüket. Erős történeti tudatuk, hagyománytiszteletük a kiváltságos állapot felszámolását követő idők feudalizáló és németesítő megpróbáltatásai közt mutatkoztak meg igazán a maguk erejében: megtartották a chodokat cseheknek; mint népcsoport lassanlassan a cseh nép egyik legjellemzőbb népcsoportjává váltak a köztudatban is. Ezt a hagyományos csoportkultúrát írta le mesteri módon, minden tudományos munkánál beszédesebben Bozena Nemcova híres, a chod családi élet mindennapjairól szóló munkájában, a Nagyanyában. 24 Természetesen az élet Chodskóban sem állt meg. A polgári fejlődés itt is sok mindent átalakított, elhagyott, s összességében ma már hiába keresnénk azt a színes viseletet például, ami annyira jellemzője volt a chodságnak. Érdekes azonban, hogy még ez a viselet sem tűnt el teljesen, még napjainkban is előfordul, hogy vasárnaponként, más ünnepeken, különösen pedig családi alkalmakkor, például lakodalmakkor, főleg a nők, felöltik rendkívül színes, gazdagon díszített, drága, hagyományos ruháikat. A chodok ma is szeretik és nagyra becsülik a gyönyörű tájban elvesző falvaikat, városkáikat. Büszkén vallják magukat chodnak; nagy patrióták. Ma is beszélik sajátos dialektusukat, amit az jellemez, hogy egy középkori cseh nyelv népi archaikus vonásait őrzi. Ismerik és élik szokásaikat, amelyek legtöbbje a chod történelemhez kapcsolódik. Ismerik és továbbadják a történeti mondák irányába kiszélesedő folklórjukat. Gyönyörködnek népművészetük (kerámia, fafaragás, népi zeneszerszámok, például dudakészítés, népdalok, népmesék, népzene, táncok) sokoldalú világában. A nők hagyományos viselete gazdagon ráncolt szoknyából, csipkés gyolcsblúzból, széles, színesen szőtt szalagdíszítésekből állt. A férfiak viselete sajátosabb volt, mert őrszolgálataikkal szoros kapcsolatban alakult ki: széles karimájú fekete kalap, kezükben az elmaradhatatlan csákány, hosszú, lefelé bővülő posztókabát. A chod népéletnek ma is fontos része a zene, az ének, különösen pedig a dudamuzsika. Ennek említésénél ki kell térnünk arra, hogy régen a duda sípja csak szilvafából, a kürt pedig csak a magyar szürke ökör szarvából készülhetett. Asszonyaik gyönyörűen hímeznek, a csipkeverést is régóta gyakorolják. Igen elterjedt köztük az üvegfestés (szentképek) is. Ezt a színes népéletet, ennek minden lehetséges tárgyi és szellemi anyagát gyűjtötte össze a chod nép nagyszerű, hagyománytisztelő fia, a domazlicei Jindfich Jindfich (1876—1967) zeneszerző. Jindrieh a chod népzenétől ösztönözve vált korunk egyik jelentős cseh zeneszerzőjévé és néprajzi gyűjtőjévé. 25 Domazlicében ma két múzeum működik. A chod várban elhelyezett Chod Múzeumról — ami régészeti, történeti, helytörténeti anyaggal rendelkezik — már szóltunk. 26 A másik múzeum Jindfich Jindfich zeneszerző néprajzi, népművészeti anyagát tárja a látogatók elé, ez a chod népcsoport etnográfiai gyűjteménye. 27 Kiállítása elsőrenden a chod lakóház belsejében mutatja be a bútorokat, egyéb berendezési tárgyakat, háztartási eszközöket, ruhákat, lakásdíszítő tárgyakat. A hagyaték ilyetén bemutatása rendkívül zsúfoltnak hat, mint ahogy az is volt a valóságban is. A zsúfoltság hatását fokozza a kiállított anyag rendkívüli színes volta (sok kerámia, üvegfestmények, festett bútorok, kendők, szalagok, pingált falak stb.). Az enteriőrszerű kiállításrész mellett a múzeum időszaki kiállítások sorozatával is igyekszik a rendkívül gazdag chod népművészeti, általában véve néprajzi anyagát bemutatni. 28 A két domazlicei múzeum a maga sajátos eszközeivel ugyancsak nagyban hozzájárult a chod hagyományok tiszteletéhez, újjáélesztéséhez. 29 Összegezve az eddig elmondottakat 24 Bozena Nemcová: Bábicka (Ford.: Zólyomi Antal. Nagyanyó. Bp., 1974). i. m. 25 Jindfich Jindfich: Chodsky zpevnik. I— VIII. H. és év n. Chodskói énekeskönyv. 26 Vladimir Baier: Rozvoj muzejnietvi na Domazlicku. (Z Chodského hradu, 1980) 1—6. A Jindfich Jindfich-múzeum 1972-ben nyílt meg. 27 JifiHana: Rozhrani dejin. (Z Chodského hradu, 1979) 1—5. 28 Iva Kumperová: Chodskych strak. (Z Chodského hradu, 1980) 45—37—45. 29 Jifi Spét: Muzea ve vyvoji spolecnosti a národni kultury. (Hely és év n.) 80—120. 295