A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Néprajz - Dankó Imre: A közép-európai őrnépek, népcsoportok etnikai formálódása: a chodok

fogolta a chodok tevékenységét, és jutalmazta meg őket privilégiumával.

11 A chodok bizonyára kedvelték is ezért, ám azonnal ellene fordultak, amikor az az előzményekkel mit sem törődve, 1328-ban elzálogosította őket. Felkeltek ellene, és szabályos háborúval biztosították jogaikat. Kiváltságaik lényege az volt, hogy katonai őrszolgálataik fejében csaknem szabad nemesi jogokat élveztek. Testületi nemesség volt ez, amely lehetővé tette egy szabadparaszti életforma kialakulását, élését. Telephelyeiket szabadon birtokolták, a földközösség egy bizonyos formája szerint művelték. Kapitányaik, illetve a domazlicei chod várban székelő főkapitányuk és más, saját választású tisztségviselőik vezetése alatt éltek, végezték szolgálataikat, művelték földjeiket, alakították ki és folytatták mesterségeiket. Jobbágyszolgáltatások nem terhelték őket, közvetlenül a királyhoz tartoztak, akinek meghatározott összegű adót fizettek. Az adót maguk közt felosztották, és úgy hajtották be.

12 A határőrző chodok nagy időszaka a huszitizmus kora volt. A chodok azonnal felismerték a közeli Prahatice szomszédságából, Husinecből származó Húsz János (1371—1415) és követői tevékenységének a nemzeti függetlenséget biztosító németellenes, haladó társadalmi tendenciákat hordozó, forradalmi voltát. A huszitizmus fellegvárainak egyike lett a chodok főhelye, Domazlice is, a chodok katonai ereje pedig teljes egészében a forradalmi huszita célokat szolgálta.

13 Nem véletlen, hogy a huszitizmus ellen keresztes haddal törő Giuliano Cesarini bíborost megfutamították (1431. augusztus 14.). Ez volt a domazlicei „nagy nap", ami azonban végül is nem tudta megakadályozni a huszitizmus letörését. Lassan, fokozatosan, mondhatni lépésről lépésre tudták csak a huszitákat megverni, és kegyetlen bosszú, megtorlás után kiterjeszteni ismét a hubérjogokat Csehország, a cseh nép fölé. A chodok is hosszú időn át tétlenségre voltak kényszerítve. A határ őrzését továbbra is ellátták ugyan, de többre törtek. Ezekben a nehéz napokban is az ország függetlenségének biztosítására törekedtek. Ahányszor csak fellobbant a cseh függetlenség lángja, a chodok mindig ott voltak, ott tevékenykedtek. Katonai szolgálataikat ekkoriban már nemcsak a határőrzésre, hanem más területeken való háborúskodásokban is igénybe vették. Tették, amit tehettek azért is, mert tudatosult bennük, hogy saját jólétüket, biztonságukat, kiváltságaik élésének lehetőségét is védik, őrzik, ha a cseh nép függetlenségéért harcolnak, ha a társadalmi haladás ügyét pártfogolják.

14 Természetesen ott találjuk őket a XVII. század elején vívott függetlenségi harcokban is. Életüknek új, tragikus szakasza 1620-ban kezdődött, amikor a cseh rendek a fehérhegyi csatában vereséget szenvedtek, és elvesztették az ország függetlenségét. Az őrli Frantisek Roubik: Dejiny chodu u Domazlic (Praze, 1931). A chodok története Domazlicében. Alapvető munka. A telepítésről szól (Kolonisace pohraniciho hvozdu, 26.), közli a chod privilégiumot és történetileg-társadalmilag elemzi (Janovo privilégium z r. 1325., 30.), és aprólékosan ismerteti a chodok történetét, életmódját bukásukig (Chodové za Stadionú po r. 1697. 467— 515). — Vö.: Vladimir Holy: Во] о statni hranici ve Vsernbském ponsmyku (Z Chodského hradu, 1980) 7—27. 12 Frantisek Heyduk: Privilegia kral. mesta Domazlic. Posel od Cerhova 1883. c. 4. Domazlice királyi város privilégiumai. — Historie Chodu pfed zemskym soudem (z Národné Listu). Domazlické Listy 1899. с 14 a 24. Posel od Cerhova 1899. с 12—13. A chodok története az országos bíróság előtt. A Národné Listy című lapból. 13 JosefMacek: Husitské revolucni hnuti i. m.; FrantisekPalacky: Dejiny národu ceského v Cechách a v Morave. I—

IV. (Praha, 1939). A cseh nemzet története. A huszitizmus korát a XI—

XIII. könyv (fejezetek) tartalmazzák. Ezek magyar fordítása és kiadása: Frantisek Palacky (ford.: Benedek Gábor, Farkas Géza és Holka László): A huszitizmus története. Fejezetek a cseh nemzet történetéből (Bp., 1984). — Vö.: az 1979. évi díszkiadású, bibliofil Husitská Krónika (Písen о vítezství u Domazlic) — Vavfinec z Bfezové-könyvvel. 14 Frantisek Roubik: Zápas Chodu za svobodu (Praha, 1937). A chodok harca a szabadságért; Eduard Maur: Protifeudalni hnuti na Chodsku kolem roku 1525. Minolusti západoceskych kraje XV. 1979. Antifeudális törekvések Chodskóban 1525 körül; Uő: Západóceské protirobotni boufe za bavorske vlády. Minolusti zapadoceského kraja VII. 1970. Nyugatcseh robot elleni lázadás a bajor kormányzás alatt; Petr Muzik: Historicky a spávni vyvoj mesta Domazlic od рос. husitské revoluce. Minulosti zapadoceského kraje XIII. 19—76. 285