A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Néprajz - Dankó Imre: A közép-európai őrnépek, népcsoportok etnikai formálódása: a chodok

Hasonló tárgykörből való Jirásek másik, ugyancsak Németh László fordította regénye, a Sötétség is.

7 A chodok, Chodsko kialakulása, története két vonatkozásban is önálló néprajzi csoporttá formálta őket. Először is az a kiváltságolás, amit őrszolgálataik, határőrző tevékenységük fejében kaptak. Másodszor pedig, már akkor, amikor a kiváltságolást felszámolták, és a chodok is a környezetükben élő jobbágyok soraiba kerültek, a cseh szépirodalomban talált széles körű újjáélesztő erőt. Nemcsak Jirásek, hanem sokan mások is, kisebb jelentőségű, sőt talán éppen csak helyi jelentőségű írók egész serege, a legkülönfélébb műfajú munkákkal, nem egy esetben romantikus, ám tendenciáikban mindig antifeudális, haladó, a nemzeti függetlenség ügyét szolgáló írásműveikkel valósággal újjáformálták Chodskót. Ezek közül az írók közül ki kell emelnünk Jindfich Simon Baart (1869—1925) s talán még inkább Karét Capek-Chodol (1860—1927), aki megkülönböztetésül eredeti neve mellé, egyenesen szülőföldje nevét, a szeretett népcsoport nevét — chod — vette föl. Mindketten jelentős ösztönzést kaptak a gyermekkorát chod környezetben töltő Bozena Nemcovától (1820—1862).

8 Ezek az írók egyrészt nagyban hozzájárultak a chod öntudat újjáéledéséhez, a chodságot összetartó társadalmi és kulturális kapcsolatok megerősítéséhez, másrészt a hodok népszerűsítéséhez, általánosan ismertté tevéséhez.

9 Ezek alapján a chodoknak, mint jellegzetes közép-európai őrnépnek, sajátos cseh néprajzi csoportnak a megismeréséhez két úton lehet eljutni. Az egyik a történeti-helytörténeti irodalom, a másik pedig a folklórt is magába foglaló szépirodalom. A chodok történeti irodalma annak ellenére, hogy rendkívül gazdag, kevéssé ismert. A népcsoport egészében antifeudális és németellenes történelme nem kedvezett annak, hogy az ezekkel a kérdésekkel foglalkozó történeti munkákat széles körben ismertessék, hogy ez a történeti irodalom netalán alapjává válhasson, kiindulópontja lehessen nemkívánt cseh nemzeti és haladó társadalmi, politikai törekvéseknek. Ahhoz, hogy a chodok életében megmutatkozó életmódformáló, tudatképző, etnikus elkülönülést szolgáló tényezőket megismerhessük, át kell tekintenünk történetüket. Ahogy tudjuk, a VI. században szláv törzsek vonultak a mai Csehország területére, az onnan távozó markomannok helyébe. Ezek a szláv törzsek nem sok idő múltán cseh népnéven váltak ismertté. Ez a folyamat feltételezi, hogy a szláv törzsek közt megindult és bizonyos mértékben előre is haladt az egységesülés. Nem sokáig élvezhették nyugalmukat, mert az avarok őket is leigázták, majd pedig az avarok ellen küzdő germán és frank törzsek, Nagy Károly gyakoroltak felettük hatalmat. A IX. század folyamán a német befolyás mindjobban erősödött. A kereszténységet is a németektől vették át, 814-ben; Regensburgban 14 cseh törzsfőnök keresztelkedett meg. Cirill és Metód befolyása rövid és átmeneti jellegű volt csak. Kedvezett a német befolyásnak, hogy saját belső viszályaik elintézéséhez is német segítséget kértek, 7 Alois Jirásek: Temno. Németh László fordítása, a harmadik magyarnyelvű kiadás. A budapesti Európa és a bratislavai Madách Könyv- és Lapkiadó közös kiadása, 1978-ban. Magyar címe: Sötétség. 8 Vö.: Sándor László: Nemcová Bozena szócikkét a Világirodalmi lexikon 9. kötetében (Bp., 1984) 161—162. Nemcová fontos magyar kapcsolatokkal is rendelkezett, több munkájában magyar városokról, magyar társadalmi viszonyokról írt (Vzpomínky z cesty po Uhfich. Magyarországi útiemlékek, 1854; Uherské mesto, Darmoty. Egy magyar város, Balassagyarmat, 1858). Olyan főbb munkái, amelyek a Cseh-erdő, a Sumava, Chodsko lakosainak életével foglalkozik: Pohorská vesnice. Falu a Sumavában, 1856; Chudi lidé. Szegény emberek, 1857; Dobry clovek. A jó ember, 1858; Chyse pod horami. Kunyhók a hegyek alatt, 1858; Bábicka. Nagyanyó, 1858. — Vö.: Dobossy László. Nemcová példája. In: A közép-európai ember (Bp., 1973) 95—113.; Jaroslav Kramafik: Práce Bozena Nemcová о Chodsku a jeji vyznam v öejinách náscho národopisu. Ceskylid53, 1951. 9 A sok írásmű közül ezúttal csupán egy négyrészes drámát említünk: Jaroslav Zacek-Domazlicky a Josef Sladky: Pod chodskym neben. (Praze, 1940). A négy rész: 1. Chodsko. Sbirka krajinnych záznamú, rozberáno. 2. Chodsko—Posumavi. Sbirka krajinnich záznamú, rozberáno. 3. Chodsko— Posumavi—Strakonicko. 4. Pod chodskym nebem. Sbirka krajinnych záznamú za spolnantorstvi Josefa Sladkého. — Vö.: Felix Emil: Chodsko v ceském pisemnictvi. (Plzen, 1940). 283