A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Néprajz - P. Szalay Emőke: Debreceni tálak, tányérok

nalak és pontsor tagolják közepüket. A középső virág kissé eltér a kétoldalt levőktől, az úrihímzések akantuszvirágára emlékeztet.

13 A különleges virág két oldalán madarak jelennek meg. A szembeforduló madárkák eltérő megformálásúak, ami elsősorban a farok kiképzésében szembetűnő. A madarak hátukon virágos ágat tartanak. A remeket jelző pecsétet egy helyen találjuk, külön kihangsúlyozva, fehérrel körülpontozva. Alatta helyezte el a készítő a nevét és a készítés idejét. Az igényes megformálású és kivitelezésű darab Tóth Bálintot magas mesterségbeli tudású, a hagyományos díszítő stílust tökéletesen ismerő és alkalmazni tudó mesternek mutatja. Bár nem remekbe készült darabok, de itt soroljuk föl Tóth Bálint két szép, azonos méretű tálját. (3. kép) Mindkét darab később készült, mint az előbbi remek, és annak írókás díszítőmódjával szemben ecsetes festésű. Díszítményrendszerének felépítése révén soroljuk ide őket. Mindkét tál díszítése azonos a mester nagyméretű fehér edényeinek — kakasos, illetve női fejes fedővel ellátott kanták — kétféle díszítésével.

14 A hagyományokhoz való ragaszkodás a perem háromszögalakban felépülő vonalkázásában fedezhető fel. Az egyik tálon e sor alatt matyórózsás sáv zegzugvonalban elhelyezett levelekkel alkotja a díszítést, míg a másikon négyszirmú virágok fehér sávban elhelyezett fekete pettyekkel kísérik az azonos szerepű sávot. A díszítmények rendszerének kialakításakor az egyes sávok helyzetét a kantákkal szemben felcserélte a mester. A tálak közepét az ugyancsak ismert virágos-madaras kompozíció tölti ki. A karéjos farkú madár a debreceni jellegzetességet mutatja, mindkét esetben jobbra néz, a virágos ág hasonlóan az ismert elemekből épül fel.

15 Egy vörös mázas tál ismert még a debreceni edények között. Ez a legkorábbi, 1802-es évszámú.

16 (4. kép) A peremen hullámvonalakból és függőleges vonalkákból álló mezők váltakoznak. A tál oldalán hosszú, körbefutó írásos sáv alatt különálló motívumok váltakoznak, háromszög alakú vonalkák, pikkelysor két oldalán kacskaringóval, karéjos levelek között tulipánok. A tál közepén három alakot láthatunk, befonott pántlikával díszített hajú leány áll szemben egy csákós, kardos huszárral, akinek háta mögött egy másik nőalak tűnik föl. A peremet borító díszítésben szőlőfürtszerű pikkelyes gyümölcs, esetleg ananász látható. Ennek a motívumnak az alapján esetleg feltételezhető, hogy egy, a Bódi—Katona-körhöz tartozó mester készítette.

17 A következő csoportot a világos mázas edények alkotják. A különböző méretű, inkább tányér alakú edények mellett két öblös tál is ide sorolható. Készítésük idejének meghatározásánál viszonylag szerencsés helyzetben vagyunk, ugyanis más tárgyakkal való összehasonlítás alapján körülbelüli pontossággal meg tudjuk állapítani korukat. Az alkalmazott díszítőmód figyelembevételével két alapcsoportra oszthatjuk, írókázott és karcolt, írókás díszítésűekre, amelyek közül a csak írókázottak készültek később, az 1840es években, míg a karcoltak egy-másfél évtizeddel korábban. Valószínűleg a legkorábbi közülük az egyik öblös, nőalakos tál.

18 (5. kép) Peremrészén hajló rozmaringágak között sárga, vörös és sötétbarna színből felépülő ragyogók. Közepén balfelé néző nőalak áll, fején kaskétli, zöld szoknyáján sötétbarna kötény. Két oldalán hozzá képest túlzott méretű elemekből összeállított, hajló szárú inda jellegzetes sötétbarna körülpontozással. Az egyes díszítőelemeket megtaláljuk korábbi vörös mázas edényeken. Az első levelek a széles, csúcsos hegyű tulipánlevelek közé tartoznak. Alul kisméretű levél zárja le az ágat. Különlegesek az ágakat díszítő virágok. Bal oldalon egy nagyobb és egy kisebb, ananászhoz hasonló motí13 V. Ember Mária: Úrihímzés (Bp., 1981), 13. kép. 14 Lásd pl. P. Szalay Emőke: Népi kerámia. Vezető a Déri Múzeum kiállításaihoz (Debrecen, 1978) 261—2. 13. kép. — Domanovszky György: A magyar nép díszítőművészete i. m. 222. 11. kép. 15 Déri Múzeum. Leltári száma: Sz. 1906. 523. 16 Néprajzi Múzeum. Leltári sz.: 70. 37. 2. Lásd fazekasok névsora, Bódi István—Katona család. 17 Ezeknek a mestereknek a kapcsolatát lásd P. Szalay Emőke: Debreceni vörös mázas céhremekek i. m. 443—444. 8. jegyzet. 18 Déri Múzeum. Leltári sz.: V. 1917. 23. 226