A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Történelem - Szűcs Ernő Zoltán: Debrecen bank- és hitelélete 1919–1929

Az infláció hatása a debreceni Debreceni Első Alföldi TakarékHitelbank Rt. Általános Forgalmi Ipar- és Ker.-mi Iparés HitelTakarékp. pénztár Hitelbank Rt. Bank Rt. Bank intézet Rt. к 81 617 13 382 31 779 18 940 15 988 8 773 с £ Л 00 р 94 557 16 025 36 817 21943 18 522 10164 °/о 42,35 7,18 16,49 9,83 8,30 4,55 к 9 000 2 400 4 000 3 000 3 000 700 25 р 10 427 2 780 4 634 3 476 3 476 811 /0 32,73 8,73 14,55 10,90 10,90 2,55 С к 103 299 64 369 16 019 58 119 26 771 13 320 р 1 125 701 174 633 292 145 rj ej (N . % 30,07 18,73 4,66 16,92 7,79 3,88 rj ej (N . к 9000 4 000 2 000 12 000 3 540 700 ££ р 98 43 22 130 39 8 /о 24,56 10,92 5,46 32,75 9,66 1,91 о к 4 606 056 2 179 861 3 671 251 6 676 714 — 343 686 с >. cd bű р 828 392 286 1 201 — 62 °/о 25,03 11,84 8,65 36,28 — 1,87 к 325 000 150 000 100 000 1 150 000 — 12 600 as р 58 27 8 208 — 2 °/о 18,05 8,32 2,41 63,83 — 0,7 A táblázatban szereplő tételek ezer koronában, illetve ezer pengőben vannak megadva. Az Ipar- és Kereskedelmi Bank Rt., a Belvárosi Takarékpénztár már 1923-ra megszűnt önálló bank a Bankegyesület Rt. 1923-ban nem adott ki mérleget, és ezért nem szerepelnek táblázatunkban A bankok és takarékpénztárak számára nagyobb fegyvertár állt rendelkezésre az infláció túlélésére. Első és legfontosabb módszerként az alaptőkeemelés mutatható ki. A saját tőke emelése fokozta az intézet mobilitását, mert így nagyobb forgalmat és ezáltal jelentősebb nyereséget teremthetett. Az egyszerű hitelezési formációkon túlmenően az intézetek felhasználták arra is tőkeemeléseiket, hogy újabb és újabb részvénytársaságokat vonjanak érdekkörükbe. Ezek birtoklásával akarták tőkeállományukat átmenteni az infláció utáni időkre. E kérdésre vissza kell még majd térnünk, most csupán annyiban tettünk róla szót, mint az infláció alatti manőverek egyikéről. E lehetőséget egyébként szinte valamennyi intézmény megpróbálta, bár a felgyorsuló pénzromlással egyikük sem tudott lépést tartani. Feltétlenül figyelmet kell fordítanunk all. táblázat adataira, amelyek jól tükrözik, hogy minden próbálkozás ellenére mit sem értek általában a „hatalmas" alaptőke-emelések. A korona számadatai szép emelkedést mutatnának, hiszen a táblázatunkba foglalt 12 legjelentősebb helyi pénzintézet összes vagyonát illetően 192,7 millió koronáról 20 482,8 millió koronára emelkedett, de az átszámítások segítségével kiderül, ez 223,3 millió pengőről 3,3 millió pengőre való visszaesést testesít meg. Különösen sokat hanyatlik e tekintetben a DET 94,5 millió pengőről 0,828 millió pengőre, a Hitelbank Rt. 36,8 milliós vagyona 0,286-ra, a Takarék- és Hitelintézet 10,163 millióról 0,061-re esik vissza. A vagyoni állapotokon túl érdemes összehasonlítani a részvénytőkék hasonló évi adatait is. A tizenkét intézet 1913-ban együttesen 31,9 millió pengő értékű alaptőke koronával rendelkezett. Ez 1923-ra 0,324 millió pengőre zsugorodott. Ismét kiemelve az előbbi 3 pénzintézet adatait, kitűnik, hogy a DET tőkéje 10,4 millió pengőről 0,058 millióra esik vissza, a Hitelbank 4,6 millióról 0,0078 millióra, a Takarék- és Hitelintézet Rt. 0,81 millióról 0,0022 millióra hanyatlik. (Miközben 3 másik bank, a kimutatásban szereplők 25%-a már 212