A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Történelem - Balogh István: Dr. Ecsedi István naplójegyzetei (1920. ápr. 10–1928. febr. 15.)

Balogh István Dr. Ecsedi István naplójegyzetei (1920. ápr. 10.—1928. febr. 15.) Ecsedi István 1918. november elején, az olasz front összeomlása után mélységesen kiábrándulva a háborúból, hazatért Debrecenbe. Tanári tevékenységét nem kezdhette meg, mert iskolájában, a kollégium tanítóképző intézetében rövid működés után szünetelt atanítás. A polgári forradalom utolsó hónapjaiban váratlanul felébredt az érdeklődése a politika iránt, és 1919. január elsején a kisgazdapárti szellemű, de annál radikálisabb irányzatú Hajdú megyei Földműves Népszövetség keretében négy társával együtt megindította a Hajdúföld című, időszakosan (hetenként négyszer) megjelenő lapot. A lap a birtokos kisgazdák érdekeinek képviseletét tűzte ki céljául, de a megjelent 13 számában erőteljes agitációt fejtett ki az egyházi és világi nagybirtok felosztása érdekében. A debreceni és Hajdú megyei szervezkedés sikereinek a proletárdiktatúra kialakulása vetett véget. Az 1919. ápr. 23-án bekövetkezett román katonai megszállás első hónapjaiban a politikai szervezkedés nem indult meg, de júniusban a Hajdúföld újból megjelent, s kezdetben a régi programmal induló lapnak Ecsedi István az egyik társszerkesztője volt. A román megszállás alatt sok baja volt a katonai cenzúrával (vö. Debreceni Újság, 1936. aug. 30.). Emiatt — de főleg mert az újság a Magyar Nemzeti Könyv- és Lapkiadó Rt. cégére alatt szerveződő szélsőjobboldali kereszténynemzeti kurzus helyi képviselőinek kezébe került — háromnegyed év múlva kilépett a lap kötelékéből. Politikai érdeklődése azonban továbbra is megmaradt, hírlapírói tevékenységét ettől kezdve a dr. Baltazár Dezső református püspök köréhez tartozó református és liberális szellemű Egyetértés című lapban folytatta. Emellett élénken részt vett a helyi Polgári és Gazdakörben folyó politikai mozgalmakban, s idő jártával fokozatosan szembekerült a városi és református egyházi vezetés ellen szerveződő antiszemita, szélsőjobboldali, keresztény-katolikus és fajvédő mezben jelentkező helyi politika egyetemi, egyházi és városi képviselőivel. Később csatlakozott a Bethlen István által képviselt konszolidáció irányzatához, ahol második vonalbeli szerepet is szántak neki. Évek folyása alatt a politikából is teljesen kiábrándulva, a 20-as évek közepétől ismét felébredt az évek óta elhanyagolt tudományos érdeklődése. A naplószerű feljegyzések a Déri Múzeum néprajzi adattárában őrzött irathagyatékban találhatók, negyedíves, tintával írott lapokból állanak (DMNA. V. 90. ltsz.), és 1920. ápr. 10-ével kezdődnek. 1920—1922 között elég gyakoriak a bejegyzések, később az egyes bejegyzések között többnapos és -hetes hézagok vannak. Értékét szubjektivitása mellett az adja, hogy az ellenforradalom és azt követő konszolidáció kevéssé ismert helyi eseményeiről, irányzatairól és szereplőiről ad tájékoztatást. 1920. ápr. 10. Délelőtt 10 órakor Varga (Emil), Vásári (István), Móricz (?), Jóna (István), Vásári (József), Szilágyi (?), Piszkay (Árpád), Csáky (János), Hubert (Ottó) V2 И órakor gyülekezés a polgármesternél. Keresztény papság, zászlótartó Deák (István), magyar ruhás lányok, kormánybiztos vezetése. A tanács a gazdakörben, egyetemi tanács. 191