A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Történelem - Kormos László: Kerekes Ferenc tanulmánya a Debreceni Református Kollégium gazdasági ügyvitelének 1742–1841 éveiről

lanság történnék. Azomban ha a Professorok nagyobb számmal lennének a gazdasági gyűlésekben, mint a más két rendbeli tagok külön, külön, vagy talám mint együtt véve is: ezt könnyen arra magyarázhatná valaki, mintha a Fő tiszt. Consistorium a gazdasági gyűlés többi tagjai iránt kevesebb bizodalommal viseltetnék, mint a Professorok iránt, a mi kéttség kívül nem úgy van, de ha úgy magyaráztatnék, a többi tagoknak méltán nehezen eshetnék. Ugy tartom tehát, hogy ha a fő tiszt. Consistoriumnak tetszeni fog 5 helyben lakó Assessort nevezni ki maga részéről a gazdasági gyűlés tagjaivá; s a helybeli Curatoratus részéről is 5 tagból álló permanens Deputatio fog ugyanoda rendeltetni: a Professoratusból is elég leszsz, nem tsak most, hanem jövendőben is, akármennyire szaporodjék is a Professorok száma, mindenkor tsak ötöt nevezni ki rendes tagokká a gazdasági gyűlésben, kik közzül hárman lennének mindenkor a Rector, Nótárius, és Archivarius Professorok, kettőt pedig választana a Professoratus szabad tetszése szerint. Igaz ugyan, hogy az a rendelés, miszerint eddig minden Professorok meghívattak a gazdasági gyűlésekbe, — a mint nekem értésemre esett, — azon az okon tétetett, mivel a Professorok együtt véve legtöbb tapasztalással birnak a Collegium gazdasági dolgai körül, még pedig egyik egy, másik más oldalról; mint szintén hogy a Collegiumnak a külső Ekklesiákkal, s Patronusokkali viszonyait is a Professorok, mint a kik az ország külömbözőrészeiből valók, skülömböző vidékekkel vágynak bizodalmas egybeköttetésben és levelezésben, együtt véve legjobban esmérik, s ezen tapasztalásaiknál, és eméreteiknél fogva a gazdasági gyűlés tanátskozásait legjobban elősegíthetik. Ám legyen úgy; de hiszen a kettő együtt megállhatna. Ha szükséges ám segítnek elő a gyűlés tanátskozásait a többi Professorok is, de szavazási joga ne lenne 5-nél többnek. Így, ha a fő tiszt. Consistorium, és a helybeli Curatoratus mindenik a maga részéről öt öt tagból álló permanens deputatiót nevezne ki a collegiumi gazdasági gyűlésekbe, ezekhez járulván még a Collegium Fiscalisa és Perceptora is, 12 nem professori, és csak 5 Professori rendes és szavazattal bíró tagja lenne a gyűlésnek, s ekkép sem az a gyanú nem származhatnék, mintha a fő tiszteletű Consistoriumnak a gazdasági gyűlés Professori tagjaihoz nagyobb bizodalma volna, minta többiekhez, séma Collegium javainak hív administratiójából az oskolára háramló haszon, nem tulajdoníttathatnék főkép a Professoratusnak mások praejudiciumával; sem végezetre némellyeknek a gazdasági gyűlés igazságos, de azokra nézve kik ellen igazság szolgáltatódig kedvetlen végzései miatt gerjedő haragjok nem érhetné főkép a Professoratust mint most, midőn a gazdasági gyűlést a Professoroknak abbani nagy száma miatt sokan tsak úgy nézik, mint Professori gyűlést, s valamit az végez, mind csak a Professoroknak tulajdonítják; hanem szét osztanék az, s annál fogva ártalmát úgy szól Iván elvesztené; a mi ismét az oskolára nézve is kívánatos volna. Eddig a gazdasági gyűlés személyzetéről; most következik hogy szólljunk annak hatás-köréről, de ezt már nem indítványozva, hanem tsak elbeszélőleg. Másodszor A Gazdasági Gyűlés hatásköréről. 5. Mikor a gazdasági gyűlés felállíttatott, az egész gazdasági administratióban csupán két dolog vétetett ki nyilván activitása alól. De azért a gazdasági gyűlés jónak látta, minden nagyobb fontosságú dolgot, mielőtt arról határozna, véleményes tudósítással a fő tiszt. Consistorium eleibe terjeszteni, hogy az ott is megvisgáltassék, s úgy hagyassák helyben a nétalam szükségesnek itélt változtatásokkal. Minthogy azomban nem lehetetlen, hogy ezután, kivált erősebben organizálandó gazdasági gyűlés, az ilyen nagyobb fontosságú dolgokba is bele ereszkednék magától is, úgy gondolkozván, hogy a mit a törvény nem tilt, azt megengedi, holott pedig az egész publicum megnyugtatására legjobb, ha a nagyba vágó fontosabb dolgok nem tsak valamelly megbízott választmány, hanem maga a fő tiszt. Consistorium által végeztetnek, tehát jó lenne, úgy tartom, most azt is világosan meghatározni, hogy a gazdasági gyűlés semmi ollyan nagyobb fontosságú, és sok esztendőkre kiható következésü dolgokba, a mellyekre nézve hogy mit kelljen tenni, semmi bizonyos normativum róla a fő tiszt. Consistoriumtól kiadva nintsen s nem is lehet, a milyenek p.o. új épületek építtetése akar itthon, akár valamely jószágán a Collegiumnak; jószág-vétel vagy eladás; valamely jószágon a gazdasági rendszer változtatása s.a.t. a gazdasági gyűlés magától ne bocsátkozzék, hanem az illyeneket terjeszsze elhatározás végett a fő tiszteletű Consistorium eleibe. Egyébiránt az a két törvény, mellyek által a gazdasági gyűlés hatásköre annak felállításakor korlátoztatott, így következik. a, „Nro 6. Az ollyan dolgokban, mellyek közelről, vagy egyenesen, vagy a Nemes Várost, vagy a helybeli Ekklesiát illetnék, és a hol a Collegium, s a város, vagy Ekklésia haszna közt támadna kérdés, az oeconomica sessio ne ereszkedjék, hanem azt terjeszsze a fő tiszt. Sptdtia elébe." Ez a törvény, látni való, a gazdasági gyűlés külömböző rendű tagjai között az efféle kérdések felett támadható collisio eltávoztatására hozatott, és igen böltsen, s szükség hogy ezután is megmaradjon. Továbbá b, „Nro 5. Ezen oeconomica sessiók a költsön veendő summák assignálhatására nézve 400 conv. forintokig, az azon fellyül veendő summák assignalhatására nézve pedig a fő tiszteletű Superintendentia gyűlésén kívül a locale Consistorium hatalmaztatnak meg." Ezen törvényre mi szolgáltatott okot, már fentebb a gazdasági gyűlés felállításának elbeszélésében előadtam. Egyébiránt ha szabad kimondani vélekedésemet ezen törvényről, én a kiadandó summák mennyiségében nem látok elegendő okot arra, miért kelljen más gyűlésnek committálni a kisebb, másnak ismét a nagyobb summákat. 154