A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1985 (Debrecen, 1986)

Történelem - Kormos László: Kerekes Ferenc tanulmánya a Debreceni Református Kollégium gazdasági ügyvitelének 1742–1841 éveiről

dézma iránti panaszszok a Deákoknak a városiak ellen fenn forgott, és el igazíttatott) „Januarius 30-dikán némely sepredékjei az Ifjúságnak éjtszaka a város őrizőire midőn reá bukkantak, és ezektől megverettettek volna, az Oskolában levő Deákság ezeknek híradására kirontott, és a Városbelieket fegyveresen is kergették, s még a Város házánál is hatalmaskodni kezdettek, a minn felindulván a nép a Deákságot viszszaverte azOskolába, kik mindnyájan azután, mint Barta Bóldisár írja törvényes úton azon tselekedetekért a Scholaból kiüzettettek végképpen, és hogy többé ilyes dolog ne történjen a Püspök Thornai P. István a többi" (kétség kivül debreczeni) „Prédikátorokkal az oskola Rectorával, a Város Birájaés Senator Deputatusokkal az Oskolabeli Ifjúság számára szoros törvényeket készítettek, mellyeket 1657-ben Junius 5-dikén vitettek be, és olvastattak el az Oskolába; de a mely törvények tsak esztendeig voltak folyamatban; mert a Deákságnak nagy része az uj törvényeket is, de azt is okulván, hogy azokat nekik nem a generalis Zsinat és a Fejedelem, hanem Debreczen írta eleibek, az oskolát elhagyta, — s ezen dolog tsak úgy hozatott helyre, hogy az 1657 esztendőbeli generalis Zsinatban Thornai P.István a Superintenedns, Nógrádi Mátyás, és Csipkés Komáromi György Debreczeni Prédikátorok meghatalmaztattak, hogy a Vittembergai Academiának 1571-ben hozott, és a Pataki, s Debreczeni Oskoláknak régi törvényeiből, s az 1650-dik esztendőbe Debreczenbe tartott Zsinatnak végzéseiből készítenének egy Törvénykönyvet, mellyet a fejedelemmel is közölvén, 1658-ban Junius 7-n az uj törvények felolvastattak az Oskolában, és a Deákság azoknak nevét aláirta." d, A 144-dik lapon, a Püspök Körmendi Péter élete leírásában azt mondja a Szerző, hogy ez az 1686-dikban Sept. 17-n Debreczenben tartott Zsinatban, hol maga is Püspöki hivatalába belépett, a többek közt e következendő végzést hozatta: „Quia Studiosos in Scholam Debrecinam Politici Volunt recipére, per insinuationem modestam inculcandum esse Senatui Debrecinensi ut ius antiquum remittant D D.Professoribus et Statui Scholasti... ; sin minus Synodus generalis utetur iure suo." Egyébiránt e, Azok az oskolai törvények, mellyeket 1658-ban a generalis Synodus meghatalmazottjai készítettek, s a fejedelem helyben hagyott, divatban vóltakegész 1704-ig. Ekkor több nagy excessusok következésében ismét új törvényeket hozott a helybeli Elöljáróság ollyan formán mint 1657-ben, csakhogy már most még nagyobb solennitással. Mert akkori Debreczeni Bíró Dobozi István nem tsak a Magistratust hanem az egész Communitast is öszvegyüjtvén, s meghívatván a gyűlésbe akkori Superintendens és egyszersmind Theologiae Professor Kocsi Csergő Jánost is három Professor társaival, és K. Debreczeni Jánost, a Debreczeni Tractus Seniorát, és egyszersmind Debreczeni első Prédikátort négy Prédikátor társaival együtt, igen hatalmas Oskolai törvényeket hozatott, és azokat ki is nyomtattatta, s a város petsétjével megpetsételve kiadatta i 1

1yen berekesztő igékkel: „Hos igitur Articulos tamquam ad excessus praeoccupandos, et evitandos, bonum Ordinem, et disciplinam labescentem restaurandam, conservandam, ac juventutcm in studiis et moribus commode dirigendam valde necessarios, utiles, et habiles, omniaque et singula in contenta, ratos, gratos, perpetuo valituros, et accepta habentes in omnibus punctis, et clausulis approbanda, ratificanda, omnibusque et singulis scholae nostrae civibus ac incolis superioribus aeque ac inferioribus docentibus et discentibus, perpetuo observanda, et omnium tarn praesentium quam futurorumliberaeacsuccessivaesubscriptioniexhibenda, et extradanda duximus, prout approbamus, ratificamus, exhibemus et extradamus authoritate nostra et jure patronatus. Praesentium authentico civitatis nostrae sigillo munitarum vigore, et testimonio mediante. Actum Debrecini die 12 Augusti 1704." Ekkor is ellenszegült ugyan a Deák Ifjúság a Debreczeni törvényeknek, mint 1657-ben; de már ekkor Debreczen is hatalmasabb lévén — miután 1693-ban a Királyi Városok közzé felvétetett, (noha az inarticulatio tsak 1715-ben történt is) —, azonban Református erdélyi fejedelem sem lévén többé, kire appellálniok lehetett volna, utoljára is meg kellett adniok magokat, és az új törvények annyival könnyebben lábra kaptak, mivel úgy látszik, hogy eleinte maga az akkori Superintended, és egyszersmind Professor Kocsi Csergő János, és Professor társai is ollyan értelemben voltak, hogy a szilaj tanuló Ifjúságot, kik között akkor, a mint az új törvények bevezetéséből, sőt magokból ezen törvényekből, és a Collegiumi officialisoknak és Primariusoknak akkor készített esküvések formuláiból is megtetszik, a Professorok, és a helybeli Városi Elöljárók elleni öszve szövetkezések-, öszveesküvések-, és lázzadásoknak napi renden kellett lenni, miután már erdélyi Protestáns Fejedelmek nintsenek, tsak úgy lehet zabolán tartani ha, a helybeli, már akkor királyi Városi, Jurisdictiónak morális és physica erejére támaszkodnak, s ily gondolattal készebbek, sőt, úgy látszik, moraliter kénytelenek is voltak inkább magokat is, a helybeli Magistratus törvénye alá vetni, tsakhogy az ellenek szegülő Ifjúságot zabolázhassák. Miután pedig az 1715-diki Posonyi Diaeta végzéseinek 31-dik czikkelyébena Protestánsok az ő ecclesiai ügyes bajos dolgaiknak eligazítására az előtt tartani szokott gyűléseknek, synodusoknak tartásától eltiltattak, s ennél fogva Zsinatok ettől fogva egész 1731-ig midőn ezeknek tartása a Carolina Resolutio által újra megengedtetett, nem is tartattak, s ennél fogva a Debreczeni Collegium dolgait is ezekben az időkben természettel nem kormányozhatta más, mint a helybeli Elöljáróság; kik ezt akkor annyival nagyobb tekintettel tehették, mivel a mint főtiszt Tóth Ferencz Ur a Püspök Zoványi György életében írja, ez a Püspök a Debreczen egész vidékén magokat előadó Ekklésiai fontosabb bajoknak megítélését, és eligazítását a Debreczeni Papokra s Professorokra bízta, Sződi István Superintendentialis fő Jegyző lévén az ő fejek; kik is ezért néminemű superintendentialis tekintettel birtak; azonban Debreczennek 140