A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)
Természettudomány - Lovas Márton–Ötvös János: Talaj-coleopterológiai vizsgálatok egy hajdúszentgyörgyi tölgyesben 1981
Kádár L. (1964): A Magyar-medence feltöltődése. Act. Geographica Debrecina. X./III. 167—168. Loksa, I. (1966): Die bodenzoozönologischen Verhältnisse der Flaumeichen — Buschwälder Südostmittel-europas. Budapest. Lovas M.—Ötvös J. (1979); Talaj-coleopterológiai vizsgálatok a Síkfőkút Project-en 1977. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978. 7—30. Lovas M. (1983): Frakcionáló automatikus talajcsapda a Síkfőkút Projecten. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980. (megjelenés előtt). Maliczky, H. (1975): Vergleichende Barberfallenuntersuchungen auf den Apetloner Hutweiden (Burgenland) und im Wiener Neustädter Steinfeld (Niederösterreich): Hummeln (Apidae) Orthoptera, Chilopoda und Vertebrata. Biologische Station Neusidlersee-Biologisches Forschungistitut für Burgenland. 1—13. Móczár L. szerk. (1969): Állathatározó. I. Tankönyvkiadó, Budapest. Ötvös J.—Lovas M. (1978): Talaj-coleopterológiai vizsgálatok a Síkfőkút Projecten 1976. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1977. Debrecen. 111—143. Ötvös J.—Lovas M. (1981): Talaj-coleopterológiai vizsgálatok a téglási Angolkertben 1979. A Debreceni Déri Múzeum Evkönyve 1979. Debrecen, 21—36. Ötvös J.—Lovas M. (1985): Talaj-coleopterológiai vizsgálatok a debreceni Erdőspuszták (Haláp) két lignosa társulásában 1981. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982. Debrecen. 1985. 5—21. Pécsi M. szerk. (1969): A tiszai Alföld. Budapest. Borsy Z.—Péczely Gy.—Somogyi S.—Rónai A.—Zólyomi B.—Loksa I.—Szűcs L.: Hajdúság. 250—269. Radó S. szerk. (1981): Debrecen környékének turista térképe. Budapest. ISBN 963 350 218 7 CM. RapaicsR. (1916): Debrecen flórája. Erdészeti Kísérletek XVm. 1—2. sz. 29—80. Rapaics /?/ (1916): A debreceni homokterület növényzeti viszonyai. Erdészeti Kísérletek. XVIII. 3—4.SZ. 1—42., 124—165. Reitter, E. (1908—1916): Fauna Germanica — Käfer I—V. Stuttgart. Scher/ E. (1932): A debreceni Tócó-parti fazekastelep földtani viszonyairól. A Déri Múzeum régészeti osztályának közleményei: 3.65—73. Soó R. (1932): Debrecen növényvilágának kutatása. Debreceni Szemle VI. 6. sz. 1—10. Soó R.—Máthé I. (1938): A Tiszántúl flórája. Magyar Flóraművek II. — Florae Regionum Hungáriáé Criticae. Soó R. (1942): A nyírségi erdők a növényszövetkezetek rendszerében. Acta Geobotanica Hungarica V. 315—352. Soó, R. (1964): A magyar flóra- és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I. Budapest. 1—589. Sümeghy J. (1944): A Tiszántúl. Magyar tájak földtani leírása 6. Budapest. Sümeghy J. (1955): Újabb földtani adatok a Tiszántúl északi részéről. Földt. Intézet Évi Jelentése 1953. Budapest. Szabó J. (1965): Geomorfológiai megfigyelések a Hajdúháton. Acta Geogr. Debrecina. 197—220. Székessy V. (1961): Holyvaalkatúak—Staphylinoidea. Fauna Hungáriáé VII. 1. f. Székessy, V. (1963): Holyvák I. — Staphylinidae I. Fauna Hungáriáé VII. 5. f. Szófogadó P. (1958): Felszíni alaktan és mélyszerkezet kapcsolatának felhasználása Hajdúböszörmény vízellátására. Hidr. Közi. 309—312. Tretzel, E. (1955): Technik und Bedeutung des Fallenfanges für ökologische Untersuchungen. Zool. Anz., 155.267—287. Turner, F. B. (1961): The relative abundance of snake species. Ecology 42: 600—602. Varga Z. (1971): A szétterjedési centrumok és a szétterjedési folyamat jelentősége a földrajzi izoláció kialakulása és a mikroevolúció szempontjából. Állattani Közlemények, 58. 1—4., 142—149., Budapest. Varga Z. (1981): Az elterjedési területek recens és történeti dinamikája a palearktikus Lepidopterafauna állatföldrajzi elemzése. Tud. doktori értekezés tézisei. Debrecen, 1—21. ZoltaiL. (1935): Debrecen vizei. Debrecen, 1—38. ZoltaiL. (1938): Debreceni halmok, hegyek, egyéb mesterséges és természetes emelkedések, úgymint laponyagok, telkek, ülések, dombok, gerendek és hátak a város határában, valamint külső birtokain. Debrecen, 1—57. 14
