A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Tanulmányok Debrecen és a megye felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére - Sz. Kürti Katalin: Négy évtized képzőművészeti gyűjtőmunkája a Déri Múzeumban (1945–1985)

sát, majd saját erőből Medgyessy Ferenc Hortobágyi biká-ját, Magvető című síremlék reliefjét. 1977-ben a Medgyessy-hagyaték átvétele döntő lökést adott a gyűjteménynek.

8 A több mint háromszáz darabos anyagnak a csoportosítása többféle módon történhet. A művek anyagát illetően: legtöbb a gipszszobor, relief, öntőforma, illetve feles, vagy 1: l-es minta, de szép számmal akad agyagvázlat, terrakotta és bronzszobor, dombormű. Különösen értékesek az öntőformák és a modellek, mert ezek segítségével lehetővé válik a bronzbaöntés, illetve a kőbe faragás. Némelyik szobornak, domborműnek több variánsa is megtalálható, ennek segítségével mód nyílik a szobrok születési folyamatába betekinteni az agyagvázlattól a kész műig. A művek rendeltetését illetően feloszthatjuk e részt kisplasztikákra (ill. érmekre), valamint monumentális alkotásokra, illetve az azokhoz készült tervekre, vázlatokra, tanulmányokra. Ezeken a csoportokon belül mind műfaji (portré, csoportkompozíció stb.), mind technikai (relief, körplasztika, plakett), mind tematikai (történelmi, mitológiai, sporttárgyú, erotikus stb.) felosztást alkalmazhatunk. Ha kronológiai sorrendben tekintjük át a szobrászati hagyatékot, szinte minden korszakát illusztrálhatjuk egy-egy művel, vagy alkotások sorával. Legkorábbi az az 1907-ből származó relief, amely a Duchéne családot jeleníti meg. A sötétzöld alapból alig kiemelkedő lapos dombormű hét, egymást takaró, egyre kisebbedő profilt mutat be. Megoldása asszír előképekre utal. Ugyancsak párizsi műve az a kőből faragott szobor, amely Ariette Duchéne-t jeleníti meg. Bár erősen sérült'— koraisága, debreceni vonatkozása és különleges megoldása miatt — igen becses az 1914-es datálású „Piéta". Nem tudunk arról, hogy más köz- vagy magángyűjteményben plasztikai vagy rajzi előzménye lenne. Ugyancsak korai műve a „Léda-hattyú" relief, a groteszk váza (egy férfi és női alakkal), a „Bagoly", valamint több erotikus kompozíció 1913—16-ból. Hosszasan sorolhatnánk még a korai, 1921 előtti érdekes, kevésbé ismert műveket. A legkorábbiak mellett ott találjuk a hagyatékban legutolsó alkotásait, terveit: pl. a Móriczemlékmű és síremlék terveit, a nagy „Napozó" gipszét stb. Ha tematikailag csoportosítjuk plasztikáit, változatos kép fogad. Történelmi tárgyú művei bizonyítják, hogy érdekelte a népvándorláskor (Szkíta aranyszarvas), a középkor (Szent Gellért legenda, István király), de megörökítette domborművön Dózsa alakját, a török—magyar csatát, szobrain Hunyadi Jánost, reformátorainkat, erdélyi fejedelmeinket, de Körösi Csorna Sándor, Vak Bottyán, Bercsényi, Kossuth, Széchenyi alakját is. Mitologikus, biblikus domborműveiből szép kollekció került a múzeumba: pl. „Három párka", „Piéta", „Feltámadók", „Stáció" reliefjei. Mitologikus indíttatásúak „Három grácia", „Léda a hattyúval", „Pallas Athene", „Romulus és Remus" с művei, valamint a Debrecenbe tervezett Csokonai-pantheon terve. Külön csoport a tánc témájú alkotások (az 1912-ben díjat nyert „Táncolók" с relief» 1923-as, 1954-es „Táncoló nő", 1946-os „Hindu táncosnő" — vagy „Indus nő" című körplasztikái), erotikus kompozíciói (többnyire állatfigurák), aktjai („Támaszkodó", „Kövér gondolkodó" szobra, 1909-es „Menekülők" reliefje), lovasszobrai (számtalan dombormű és kisplasztika, ill. vázlat), állatfigurái („Béka", „Komondor", „Pitiző kutya"), groteszkjei („Aluviális szörny", „Ülő bagoly", „Kölyökszörny"). Zsánerszobrai, munkaábrázolásai egy része kapcsolatban áll monumentális alkotásaival („Szoptató anya", a „Jó forrásnál" című kútterve, 1924, „Anya gyermekével", „Martinászok", „Lapátoló", „Lánchíd építői"), még ha terv is maradt. Kivételt képez az 1913-as „Súroló nő" és az 1908-as „Tehervivő férfiakt" című kisplasztikája. Ugyancsak külön csoportot képez a plasztikai hagyatékon belül a portré. Ötnegyedes mell- és fejszobrok, ill. eredeti nagyságú maszkok, valamint érmek, plakettek sorolhatók ide. Legérdekesebbek halotti maszkjai, amelyeket barátairól: Rippl-Rónai Józsefről, Móricz Zsigmondról készített. (A róla készült Búza Barna-féle halotti maszk ugyancsak a múzeum tulajdona.) Gyermekfejei közül korai művek (Bethlen Gáborka, Kislányfej stb.) és a negyvenes években mintázott Csilla, Kati arcképei, női képmásai közül felesége, Kállay Lajosné,. 8. Ld. Sz. Kürti Katalin i. m. 482