A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Természettudomány - Lovas Márton–Ötvös János: Talaj-coleopterológiai vizsgálatok egy hajdúszentgyörgyi tölgyesben 1981

humusztartalma is magasabb, mint az a területünktől Keletre levő gyöngyvirágos tölgyesekben megfigyelhető. A terület klimatikus viszonyaira tájékoztatást nyújtanak Berényi 1940-ben tett megállapításai, melyek szerint a Hajdúságra az éves csapadékeloszlásban két maximum jelentkezik, az első júniusban, a második pedig októberben. A csapadék évi átlaga 500 és 550 milliméter között váltakozik. Hajdú megye északi részein 570—580 milliméter között, míg a középső részeken 550 milliméter, a Hortobágy felé pedig csak 500 milliméter. Pallagi megfigyelések adatai szerint ezen a területen a csapadék évi mennyisége 550—600 milliméter között váltakozik. Ez az adat jellemző a mi gyűjtőterületünkre is, ami Pallaghoz mintegy 8 kilométerre van. Az uralkodó szélirány ezen a részen is az északkeleti és a déli. A napsütéses órák száma 2021. Ez az adat kedvezőbb, mint az Északabbi területek adatai: például Nyíregyházán 1960 óra. Az évi középhőmérséklet ezen a tájon 10 C-fok. A leghidegebb hónap a január, átlaghőmérséklete —2,5; —2,0 C-fok. A legmelegebb hónap július 21 C-fokos átlaghőmérséklettel. A legmelegebb és a leghidegebb hónapok átlaghőmérséklete közötti évi ingadozás 23—24 Cfok. A nyári félév átlaghőmérséklete 17 fok, a téli félévé 2,5 C-fok. A tájra a késői kitavaszodás jellemző, a napi középhőmérséklet csak április 15. körül éri el a 10 C-fokot. Meglehetősen nagy a fagyveszély is, mivel áprilisban még 6 fagyos nap van és az utolsó április 20. és 25. között fordul elő. A nyári napok száma 75—80, ebből hőségnap 20—25. Az alacsony szám a hűvös nyári éjszakák miatt adódik. Október 15. körül a napi középhőmérséklet 10 C-fok alá megy, s az első őszi fagy legkorábban október 20. körül érkezik. Ezekből az adatokból is látszik, hogy a táj és a vizsgálati terület éghajlata átmeneti jellegű, a hűvösebb Nyírség és a melegebb szárazabb Középső-Tiszavidék között. Változatosságát és átmeneti jellegét azzal indokolhatjuk, hogy itt négy éghajlati körzet találkozik; 1. Meleg, mérsékelten száraz, forró nyarú 2. Meleg, mérsékelten száraz, mérsékelten forró nyarú 3. Meleg, száraz, mérsékelten forró nyarú 4. Meleg, mérsékelten száraz, hideg telű. Az előbbieket a Köppen-féle klímabeosztási rendszer betűivel jelölve összefoglalóan a Cfbx indexszel jellemezhető. Jelentése; mérsékelt meleg, csapadék minden hónapban, május— júniusi nyári csapadékmaximummal, a legmelegebb hónap július 21 C-fok átlaghőmérséklettel. Mivel tájunkon egy kisebb őszi csapadékmaximum is van, ezért a pontosabb index Cfbx (z). Vizsgálati módszerünk ezen a területen is azetylén-glikolos talajcsapdázás módszere volt. Ezt a módszert az irodalomban először Barber alkalmazta 1927-ben. Manapság ennek a módszernek az Országos Természettudományi Múzeum Állattárának munkatársai által módosított csapdáit alkalmazzák. Itt a csapdaedények jóval nagyobbak az eredeti Barber-féle edényeknél (2,5 centiméteres szájnyílás), mert 14 cm átmérőjű és 14 cm mély műanyag edényeket helyeznek el a gyűjtőterületen, s ezeket egy 25 x 25 centiméteres bádoglemezből készült fedéllel fedik le, úgy, hogy körös-körül 2—3 centiméternyi hézag marad a csapdaedény és a fedél között. Természetesen előzőleg mintegy 2 deciliter etylénglikolt kell az edénykébe betölteni, hogy az ölő és konzerváló hatást biztosítsuk. A csapdákat elhelyezésük után avarral le kell fedni, részben az álcázás, részben a rovarok mozgásának elősegítése miatt. Mivel az etylénglikol elég jól konzerválja a beléje került állatokat, elegendő a csapdákat havonta üríteni. Természetesen vigyázni kell az elhelyezésnél, hogy a csapadékvíz ne juthasson be, mert akkor nagyon felhígul az ölőfolyadék és megszűnik konzerváló hatása. Vizsgálati területünkön 5 darab csapdát helyeztünk el, egymástól mintegy 10 méterre Z alakban, az erdő középső részén. Az egyes csapdák gyűjtési eredményeit az adatok értékelésekor nem kezeltük külön-külön, hanem az egész gyűjtőterületre összegezve. Talajcsapdás gyűjtések szempontjából az, erdő nem látszott nagyon alkalmasnak, mivel közvetlen közelben szőlőskertek vannak, ahová nagy a lakossági forgalom és Alsó-Józsa szélső házai sincsenek túlságosan messze. Megfigyeléseink szerint a területen elég sokan szednek virágot és gombát is. Ennek ellenére csapdáink kielégítően működtek, a kapott eredmények véleményünk szerint jól reprezentálják a gyöngyvirágos tölgyes talajfelszíni Coleoptera faunájának összetételét, minőségi és mennyiségi változásait az egy éves megfigyelési, gyűjtési időszakban. 6