A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Természettudomány - Siroki Zoltán–Ötvös János: Trópusi madárfajok tojásaiból álló gyűjtemény a Déri Múzeumban

Pirosfejűpapagájamandina (Erythrura psittacea) — Hazája Új-Kaledónia. Hossza 120 mm. Feje, torka, begye és farka piros, egyébként zöld színű e pompás megjelenésű madár. Fogságban békés természetű és könnyen költ. Tojásszám: 3, 4, 5. Háromszínű papagájamandina (Erythrura trichroa) — Új-Guinea, Ausztrália és néhány csendesóceáni sziget a hazája e rendkívül mozgékony, békés természetű madárnak. A jelenleg nálunk kapható 3 papagájamandina faj közül ez költ a legmegbízhatóbban. Hossza 120—130 mm. Tojásszám: 4, 5. Vöröshasú papagájamandina (Erythrura prasina) — Hazája Hátsó-India, Jáva, Borneo, Szumátra. Hossza 140—150 mm. A legszebb, de a legkényesebb faj. Piros, kék, zöld színek tarkítják tollazatát. Nagyon kényes. Tojásszám: 5, 6. Gyűjteményünkben csak 3 tojás van. Rezes amandina (Aidemozyne modesta) — Hossza 105—110 mm. Ausztrália délkeleti része hazája ennek a nem feltűnő színű, de nyugodt természetű madárnak. Fogságban könnyen, de megbízhatatlanul költ. Tojásszám: 4, 6. Zebrapinty (Taneiopygia guttata) — Hossza 105—110 mm. Ausztrália legközönségesebb díszpintye. Tetszetős tarka színezete és az a tény, hogy fogságban kiadósan és megbízhatóan költ, domesztikált madárrá tette. Mutáció révén számos színváltozata keletkezett. Tojásszám: 4, 5, 6, 7. Frissen kifújt tojásai halvány kékes színűek, idővel azonban kifehérednek. Kákapinty (Bathilda ruficauda) — Hossza 125—130 mm. Piros, zöld, sárga és barna színek teszik mutatóssá a madarat. Hazája Észak-Ausztrália. Vannak párok, melyek kiadósan költenek. Tojásszám: 4, 5, 6. Gyémántpinty (Stagonopleura guttata) — Hossza 120 mm. Hazája Ausztrália keletirésze. Szürke, fekete, piros és fehér színek tarkítják a zömöktestű díszpintyet. Erősen veszekedő természetű. Vannak párok, melyek kiadósan költenek. Nem ritka a 7-es fészekalj. Tanácsos magában költetni. Tojásszám : 4, 5, 6, 7. Rácsosszárnyú asztrild (Stizoptera bichenovii) — Hazája Ausztrália északi, keleti és középső része. Hossza 120 mm. Csodálatos, hogy a természet fekete, fehér és barna színekből milyen pompás színű madarat produkált. Vannak párok, melyek olyan jól költenek, mint a zebrapinty, másokkal meg semmi eredményt sem lehet elérni. Tojásszám: 5. Pintyfélék családja (Fringillidae) A díszpintyek családjába tartozó madarak tojásairól nem sok mondanivalónk volt, mert ezek mind fehérek, köztük csupán alaki és nagyságbeli különbségek lehetnek. Annál érdekesebb lesz a pintyfélék és szövőmadarak családjába tartozó madarak tojásairól írni, mert ezek zömmel tarka színűek. Kevés számban fehérek is akadnak köztük. 450 pintyfaj az egész földön elterjedt, csupán Madagaszkáron, Ausztráliában, Új-Zélandon és a velük szomszédos szigeteken hiányzanak. Gyűjteményünkben 11 faj tojásai láthatók, jóval kevesebb, mint a díszpintyeké. Ennek oka az, hogy a pintyfélék zöme sokkal veszekedősebb összeférhetetlenebb, mint a díszpinty fajok. Kevesebbet lehet ezekből egy közös voliérben tartani és tenyészteni. Jórészük ha költ, nemcsak saját fajával, de más pintyfélével sem fér meg. A pintyek legnagyobb része nyílt fészket épít. Sáfránypinty (Sicalis flaveola) — Hazája Dél-Amerika: Venezuela és Brazília. Hossza 135— 140 mm. Ez a szép sárga színű madár kivételesen faodvakban költ, vagy más madarak elhagyott zárt fészkét veszi igénybe. Érdekes jelenség, hogy ugyanattól a tojótól eltérő színű tojások származtak. Az egyik fészekalj tojásainak alapszíne fehér, világosbarna foltokkal tarkítva. A másik alapszíne ugyancsak fehérek, de a foltok feketésbarna színűek. Tanácsos egymagában költetni, mert lakótársainak fészkét szétrombolja. Nemcsak voliérben, hanem kalickában is eredményesen költ. Tojásszám: 4, 5. Kis kubapinty (Tiaris canora) — Hazája Kuba szigete. Hossza 95 mm A legkisebb pintyféle. A hím színezetére jellemző a fején egy nagy fekete álarc és az azt körülvevő széles sárga szalag. Egyébként tollazata szürke és zöldesbarna színekből áll. Nagyon csinos, kedves madár. Kivételesen nem nyílt fészket rak, hanem a díszpintyekhez hasonlóan fűből gömbölyű zárt fészket épít, melynek vízszintes, vagy lefelé irányuló, hosszú bebújócsöve van. Ebből arra lehetne következtetni, hogy tojásai fehérek, azonban szó sincs róla. Azok bizony fehér alapon kisebb-nagyobb világosbarna foltokkal díszítettek, melyek a tojás tompábbik végén sűrűbben helyezkednek el. A tojások a madár kicsiségéhez viszonyítva igen nagyok. A kubapinty viselkedése abban is eltér más pintyfélék magatartásától, hogy a nemek szorosan egymás mellett ülnek és egymás tollazatában kaparásznak. A második világháború előtt állandóan kapható volt külföldön nem drágán. A háború után azonban nagyon megdrágult és így nem könnyű hozzájutni. Tojásszám: 4, 5, 6. Nagy Kubapinty (Tiaris olivacea) — Hasonlít a kis kubához, de egyszerűbb színű és valamivel nagyobb. Hazája Közép-Amerika. Nagysága 100—115 mm. Fészkét, mely nagy, oldalt bebújónyílással ellátott gömbölyű alkotmány, alacsonyan, különféle cserjékre (pl. kávécserjére) építi. Nem60