A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Tanulmányok Debrecen és a megye felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére - Bényei Miklós: A Hajdú-Bihar megyei sajtó negyven éve 1944–1984

A Hajdú-Bihar megyei sajtóstruktúrának — lévén Debrecen fontos tudományos központ — szerves részét képezték és képezik a tudományos és ismeretterjesztő folyóiratok; bár ezen a területen elég nagyok a hézagok. A felszabadulás után az első ilyen tartalmú kezdeményezés 1959 tavaszán az Élet és Művelődés с kiadvány volt; de ennek csak két füzete jelenhetett meg. Elsősorban oktatási és népművelési kérdésekkel foglalkozott, ám közölt helytörténeti és néprajzi cikkeket is. Szintén 1959-ben indult és mindmáig létezik az MTA Atommagkutató Intézetében folyó kutatások eredményeiről számot adó Atomki Közlemények. Helytörténeti és életrajzi adalékok, műemlékvédelmi cikkek és más hasonló jellegű írások találhatók a Szülőföldünk с debreceni honismereti híradó 1968—1975 között kiadott hat számában.

32 1969 októberétől jelenik meg — évente háromszor — a Hajdú-Bihar megyei Múzeumbarátok Körének tájékoztatója, a Múzeumi Kurír. Ún. vegyes profilú, tudományosismeretterjesztő-információs lapnak tekinthető. Múzeumi hírek és zömmel rövid dolgozatok, adalékok, forrásszövegek és módszertani írások olvashatók a füzeteiben, jórészt a múzeumokban művelt tudomány- és ismeretágak köréből.

33 Más megyékhez hasonlóan

34 Hajdú-Biharban is régen megértek a társadalmi, politikai és személyi feltételei egy széles publicitású, tematikailag átfogó tudományos folyóirat létrehozásának. Különböző okok miatt azonban a pénzügyi fedezet előteremtése mind ez ideig nem sikerült. Kedvező változás, hogy a megyei pártarchívum beszüntetett évkönyvének — Tanulmányok és források Hajdú-Bihar megye munkásmozgalmának történetéhez (1971— 1980) — anyagi bázisát felhasználva 1981 októberében megindult a Debreceni Szemle, az MSZMP városi Bizottságának tudományos igényű társadalompolitikai kiadványa. Lényegesen oldotta a feszültségeket, de a hiányt csak részben pótolta. Évente mindössze két alkalommal jelenik meg, ami erős gátja annak, hogy a hazai folyóirat-struktúrában megnyugtatóan foglalhassa el a helyét.

35 Következtetések és előretekintés Talán már a fenti, vázlatos áttekintés nyomán is megengedhető az a következtetés, hogy a magyarországi helyi sajtó felszabadulás utáni történetének a hajdú-bihari fejlődés több szempontból is jellegzetes, tipikus példája. Kétségkívül kimutathatók a táj jellegéből, a közigazgatási határok változásaiból és főként Debrecen kulturális-irodalmi hagyományaiból stb. adódó sajátosságok is, de összességében az általánosabb vonásokat érezzük meghatározónak. Miként az ország más tájain, megyéiben, az elmúlt négy évtizedben teljesen új sajtó bontakozott ki Hajdú-Biharban is, szoros összhangban a hazai politikai, gazdasági és társadalmi szerkezet átalakulásával, valamint a kulturális forradalom előrehaladásával. Struktúrájában, funkciójában, intézményi szerveződésében, világnézetileg és tematikailag egyaránt más ez a sajtó, mint a korábbi. Jelzi ezt az is, hogy — mint láttuk — e területen csak néhány debreceni lap élte túl a nagy történelmi sorsfordulót: a Debreczen с újság, amely szakítva azt megelőző ún. független (értsd: pártoktól független) státusával párt orgánum lett, valamint egykét egyházi lap és két megyei hivatalos közlöny. Pár év múlva ezek is megszűntek. A ma létező sajtótermékek mindegyike a felszabadulás óta született. Legszembeötlőbb a változás a helyi sajtó által közvetített tartalomban. A hajdú-bihari lapok többsége már a népi demokratikus forradalom időszakában is a dolgozó osztályok, rétegek érdekeit képviselte; a fordulat éve, a munkás-paraszt hatalom megteremtése után ez általánossá vált. A hajdú-bihari sajtó is a hazai szocialista sajtó része lett, a szocialista építést 32. Vö. Bényei Miklós: A Szülőföldünk 1—5. számának repertóriuma (1968—1974). = Szülőföldünk, 6. sz. 1975. 38—44. 33. Részletesebben ld. Bényei Miklós: Tizenöt éve jelenik meg a Múzeumi Kurír.=Hajdúbihari Napló, 1984. okt. 27. 7. 34. Rácz János: A vidéki tudományos és kulturális folyóiratok politikai és társadalmi jelentősége. =Vasi Szemle, 1979. 1. sz. 4—7. 35. Alapításáról, célkitűzéseiről ld. Gazda László: A „Tanulmányok és források..." tíz évéről. = Debreceni Szemle, 1981. 1. sz. 5—8.; Postás Sándor: Beköszöntő. = uo. 3. 531