A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1983-84 (Debrecen, 1985)

Tanulmányok Debrecen és a megye felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére - Bényei Miklós: A Hajdú-Bihar megyei sajtó negyven éve 1944–1984

Bényei Miklós A Hajdú-Bihar megyei sajtó negyven éve 1944—1984 E tájon a lapkiadás hagyományai a polgárosodás kezdeti szakaszáig, 1843-ig nyúlnak vissza. A dualizmus, majd az ellenforradalmi rendszer korában Bihar és Hajdú megyében sok és sokféle újság, folyóirat jelent meg, s nemcsak a megyeszékhelyeken, hanem a hajdúvárosokban és a nagyobb községekben is. Noha ennek a helyi sajtónak a szerkezete, tartalma, politikai arculata stb. döntően polgári jellegű volt, a haladás gondolatát hordozó sajtótermékek örökségét a felszabadulás után is vállalni, folytatni lehetett. A századforduló munkáslapjai, a Tanácsköztársaság újságjai és a két világháború közötti debreceni kommunista folyóiratok pedig a mai szocialista sajtó közvetlen előzményeinek tekinthetők.

1 Magyarország felszabadulása, a népi demokratikus átalakulás és a szocialista forradalom lényeges, gyökeres változást hozott a hazai, így a hajdú-bihari sajtó történetében is. Az alábbiakban ennek a fejlődésnek a vázlatos áttekintésére teszünk kísérletet. A terjedelmi korlátok miatt több irányban is szűkíteni kellett a témát: nem vállalkozhatunk az időszaki sajtó tágabb fogalmi körébe tartozó kiadványtípusok •— évkönyvek, kalendáriumok, akták, alkalmi újságok stb. — bemutatására, nem bocsátkozhatunk az egyes sajtótermékek tartalmának részletes ismertetésébe, nem szólhatunk a sajtójog, a sajtó irányítás, a nyomdaviszonyok, a kiadási feltételek stb. alakulásáról, és nincs mód az országos összehasonlításra sem. Voltaképpen csak a helyi sajtóstruktúra változásait kísérjük nyomon, és nagyon rövid jellemzést adunk a fontosabb lapokról. E feladat megoldását is nehezítette, hogy a magyar sajtó felszabadulás utáni történetéről még nem készült átfogó monografikus feldolgozás.

2 A felszabadult Debrecen sajtója (1944—1945) Bihar és Hajdú megye már a szovjet hadsereg magyarországi hadműveleteinek első hullámában, 1944 októberében felszabadult. Szinte a felszabadulás másnapján felvetődött, majd egyre sürgetőbbé vált annak szüksége, hogy az időszaki sajtót, a hírközlést újjászervezzék. Erre egyelőre csak Debrecenben nyílt lehetőség. Elsőként a Vörös Hadsereg, közelebbről a II. Ukrán Front Politikai Osztálya adott ki újságot a városban „a magyar lakosság számára": 1944. október 25-től Híradó (aztán Hírek), majd 1944 végétől 1945. január 29-ig Magyar Újság címmel. A debreceni kommunisták politikai napilapja, a Néplap 1944. november 15-én jelent meg. Ekkor csak öt száma láthatott napvilágot (utoljára november 19-én), de addig is fontos szerepet játszott a demokratikus kibontakozásban. November 30-án indult újra, „demokratikus napilap" alcímmel, immár a Magyar Kommunista Párt Ideiglenes Központi Vezetőségének támogatásával. Valamennyi politikai-szellemi irányzatnak helyt adott, se1. A helyi sajtótermékek teljességre törekvő könyvészeti felsorolása megtalálható Korompainé Szalacsi Rácz Mária betűrendes összeállításában: Hajdú-Bihar megye sajtóbibliográfiája 1843— 1970. (Db. 1973.) 460 p. — Ahol külön nem jelezzük, a felszabadulás utáni újságok, folyóiratok adatait is innen merítettük, illetve magáról a lapról olvastuk le. 2. Az egyetlen összefoglaló munka Máté György igen vázlatos tankönyve: A magyar sajtó a felszabadulás után (Bp. 1977.) 91 p. 523